Autoriter brüsszeli kormányzás

„De ki tudja megmondani, hogy a kisebbségnek – jelen esetben egy egyetem rektorának – igaza van-e abban, amikor azt állítja, hogy a többségi hatalom igazságtalanul jár el? Nem lehet például, hogy a legitim módon megválasztott kormány igazságosan jár el, s az érintett intézmény vezetői rosszul ítélik meg a helyzetet? Ki tudja, ki tudhatja ezt eldönteni?

Ignatieff és a balliberális megmondóemberek sajátos stratégiája ez, amellyel megpróbálnak fellépni a nekik nem tetsző, a fősodorral szembemenő, ám törvényes választásokon hatalomra jutó kormányokkal szemben. Azt mondják: rendben van, hogy a többség rájuk szavazott, azonban ezek a kormányok visszaélnek a többségi hatalmukkal, s olyan intézkedéseket hoznak, amelyek korlátozzák, sőt háttérbe szorítják a kisebbségben maradt ellenzéki pártokat és társadalmi csoportokat, sajtót és médiát.

Ebből az érvelésből sajátságos következmény adódik: ezek szerint a többséggel rendelkező kormányzatnak nincs meg az a joga, hogy szabadon döntsön a többségi felhatalmazás (népszuverenitás) alapján; ellenkezőleg, csakis a mindenkori kisebbség egyetértésével alkothat jogszabályokat és hozhat határozatokat. Ha a többségi kormányzat nem egyeztet az ellenzékkel, a kisebbségben maradt csoportokkal, akkor illiberális demokrácia vagy autokrácia jön létre.”