Kimondta az igazságot az abortuszról egy francia TV csatorna – hatalmas bírságot kaptak érte
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Akkor büntetünk, ha olyan dolog történt, amire nem számítottunk, amivel nem tudunk mit kezdeni, amit régóta nem tudunk más eszközzel megoldani.
„Mint ahogy sok más kérdésben, a saját tapasztalataink, a családból, az ismeretségi körből hozott minták az alapvetően meghatározók. Sokan mondják, hogy én is kaptam pofont, és mégis rendes ember lettem, de biztosan mindenki fel tudja idézni, hogy egy-egy esetben mit érzett. Egyetértett-e azzal, amit büntetésként kapott, ennek hatására elgondolkozott-e azon, hogy miért kapta a büntetést, és legközelebb mit csinálna másképpen, vagy csak túl akart lenni az egészen, a »hegyi beszéden«, a szülői prédikáción.
A legsúlyosabb büntetés a szeretet,- kapcsolat megvonás
»Nem beszélek veled«, »nem vagy a gyerekem«, »nekem ilyen gyerek nem kell«.
Ennél enyhébbnek tűnik, de ugyanilyen, »na, most menj be a szobádba és gondolkozz el azon, amit csináltál, s gyere vissza, ha végiggondoltad«.
A büntetés azt váltja ki a gyerekből, hogy megpróbálja eldugni, elrejteni, amit csinált, esetleg letagadni, rossz esetben ő lép ki a szülővel való kapcsolatból, gyorsan bevonul a szobájába, későn jön haza, stb. A büntetéssel nem lehet pozitív viselkedés változást elérni. Amikor a gyerek rossz jegyet hoz haza az iskolából, akkor a büntetés gyakran az Internet használat, a játékok megvonása és helyette tanulnia kell. Ritkán látjuk, hogy a gyerek ettől belátja, tényleg jobb dolog tanulni, mint játszani, chatelni, abba is hagyom az egészet.
A büntetés annyiban hat a viselkedésre, hogy a gyerek a büntetést igyekszik elkerülni, s ennek megfelelően változtat a viselkedésén. Ettől nem lesz motiváltabb a tanulásban, nem fogja jobban szeretni a nagymamát, és nem fog többet önként segíteni a házimunkában, nem fogja többet és szebben takarítani a szobáját.
Akkor büntetünk, ha olyan dolog történt, amire nem számítottunk, amivel nem tudunk mit kezdeni, amit régóta nem tudunk más eszközzel megoldani.
A büntetés, szülői tehetetlenség! A büntetés a szülői hatalomról, a hatalommal való visszaélésről szól, arról, hogy bármit megtehetek veled!
Akkor semminek ne legyen következménye?
De, igen, legyen! Legyen, és következménye legyen. A következmény az, ha előre megmondjuk, akár megállapodunk, hogy milyen történésnek mi lesz a következménye.”