Mit várunk az advent alatt?

„Arra a kegyelmi Úrjövetre emlékezünk, amely egyszer már beteljesedett a Megtestesüléssel, de amelyet mi minden év karácsonyakor megélhetünk, ha bekapcsolódunk ennek az ünnepnek a valós tartalmába, vagyis átéljük az ószövetségi néppel lelki sötétségünket, és ebből fakadó rászorultságunkat a kegyelemre, hogy betölthessen minket Krisztus az Ő születésének áldásaival.

Megemlékezünk arról is, hogy reménykedve várjuk Jézus Krisztus dicsőséges eljövetelét. Tudjuk, már eljött, és megváltott minket, mégis várjuk, az ősegyház kiáltásával: »Marana tha! Jöjj el, Uram!«, hogy véglegesen kiszabadítson minket minden földi kötöttségből.

Ünneplünk, hiszen »szétszakadtak az egek«, és a hatalmas Isten egészen közeli lett, gyermek lett, hogy így ajánlja föl nekünk szeretetét. Az Ige, a Szó testté lett, megelevenedett, élővé vált és válik azóta is mindazokban, akik elfogadják a szeretetet és viszonozzák.

A karácsony hármas születés-ünneplés:

Örök születés: a Szentháromságban az idők előtt született Fiú születése, amelyről a zsoltáros énekli ezen a napon: »Az Úr így szólt hozzám: a Fiam vagy énnekem, a hajnalcsillag előtt szültelek téged«.

Földi születés: időben született, Szűz Anyától, mikor »az Ige testté lett«, és azóta közöttünk lakozik.

Kegyelmi születés: minden évben megújítja Jézus kegyelmi születését hívei szívében, belénk akar költözni, hogy ez által a fogadott fiúságot elnyerjük.”