A Soros-féle partneri hálózat

„Ha kialakul a bírósági joggyakorlat – a menekültstátushoz mindenkinek joga van, aki azt óhajtja –, az persze előbb-utóbb átszivárog a jogalkotásba is.

A politikus beveszi, hogy ez a »szakmai« álláspont, Soros György barátai pedig nyilván örömmel fogadják az ilyetén jogértelmezéseket. Ahogy azt Vera Jourova – tudják, az Európai Bizottság tagja, aki a jogállamiság-mechanizmust össze akarja kötni az EU-s források folyósításával – is kifejtette a Twitteren pár hónapja, amikor a spekulánssal pózolt: »az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében«.

És ezzel vélhetően így van a Soros-partnerként listázott 226 EP-képviselő és azon nemzetközi és magyar NGO-k is, amelyek jókedvűen hisznek abban, hogy a globalizáció egy ellenállhatatlan erőforrás, meg hogy a migráció a XXI. század forradalma.E nemzetközi diskurzus alapján pedig egy vastagodó filmrétegként megerősödik a globális alkotmányjog, amely igyekszik maga alá gyűrni a nemzetállami szuverenitást. Ugyanis az emlegetett „szakirodalom” álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás képviselőinek egyre inkább ezen nemzetközi standardoknak kell megfelelniük, semmint a saját választópolgáraik felhatalmazásán alapuló nemzeti alkotmányoknak.

A képlet tehát így fest: egyes nem állami szereplők a szuverenitást megrogyasztják, illetve azzal összefüggésben az alkotmányos identitást elbizonytalanítják a döntéshozatal kiszervezésével, egyebek mellett azért, hogy a tömeges migráció legalizálásával létrehozzák a multikulturális világrendet.

Amely állam pedig a szuverenitásának forrásául szolgáló társadalom önazonosság-tudatának védelme érdekében ez ellen fellép, az helyesen cselekszik. Mert mindez sajnos nem holmi hagymázas összeesküvés-elmélet: a nyílt társadalom ugyanis maga az összeesküvés-gyakorlat.”