Az emberek végre bizakodással tekinthetnek előre

„A demográfiai intézkedések – a csomag egészét tekintve – hol helyezkednek el a hasonló jellegű európai kormányprogramok között?

Minden tekintetben az élen járunk. Nem szeretem ezt a ráfordítások felől megközelíteni, mert sokkal inkább befektetésről van szó, mint kiadásokról. De 2010-hez képest megduplázta a kormány a családok támogatására fordított központi költségvetési forrást, az összeg 960 milliárdról közel 2000 milliárd forintra emelkedett. Ez ugyan csak egy mutató, de kifejezi, milyen komoly a családok iránti elköteleződésünk, és az elmúlt években ez jelentősen növekedett is. A GDP-arányos költségvetési ráfordítás jövőre már 4,8 százalékos lesz, az OECD-átlag jelenleg 2,55 százalék, tehát majdnem kétszer annyit fordítunk arányaiban családtámogatásra, mint a fejlett országok középértéke. Hogy ne milliárdokról beszéljünk, talán beszédesebb adat, hogy jövőre egy gyermekes család átlagosan közel egymillió forinttal több támogatást kap, mint 2010-ben. 

Azt az alapelvet se felejtsük el, hogy a felelősséget elvárjuk a szülők részéről is. A gyermekvállalás, -nevelés elsősorban a szülők felelőssége, az állam ezt nem akarja, nem is tudja átvállalni. Ahol gond van, ott természetesen segítünk, a költségeket csökkentjük, a támogató környezetet biztosítjuk, de a nevelés, a gondoskodás elsődleges helyszíne a família. Azt szeretnénk, hogy a szülők munkából tudják eltartani a családjukat, a munkából származó jövedelmet az alacsony adónak köszönhetően minél nagyobb mértékben fordíthassák a gyermekeikre. A CSOK-nak, az otthonteremtési programnak köszönhetően egyre jobb körülményeket teremthetünk a családoknak. A bölcsődei rendszert folyamatosan bővítjük, a munkahelyvédelmi akcióval is segítjük a kisgyermekes édesanyákat. A Nők 40 program visszaadja a családoknak a nagymamát. A jövő évtől a fiatalok gyermekvállalását kiemelten támogatjuk azzal, hogy a hallgatói gyedet a duplájára emeljük, az édesanyák diákhitelét pedig felfüggesztjük, a tartozást részben vagy teljesen elengedjük, ha gyermekeket vállalnak. Azoknál a családoknál, ahol harmadik vagy további baba születik, a jelzáloghitelből gyermekenként 1-1 milllió forintot engedünk el. Ha a sok-sok elemet összetesszük, akkor látható, milyen gazdag is a családtámogatási rendszer. Aki élt külföldön, vagy élnek ott rokonai, ismerősei, tudja, hogy nagyon kevés országban kapnak a családok az államtól ennyiféle módon segítséget.

Melyik az a terület, ahol még sok a feladat?  

Családbarát fordulatot jelentett a 2010-es kormányváltás, és azóta sok mindent sikerült elérni. Ennek ellenére nem dőlhetünk elégedetten hátra, van még -teendő. Az elért eredményeket meg is kell védenünk, és sok még a feladat a munkaerőpiac rugalmassá tétele terén. Ez nem csupán a kisgyermekes famíliák számára lényeges, hanem mindazoknak, akik egyszerre szeretnének helytállni a családban és a munkaerőpiacon. A család dinamikus közeg, folyamatosan változnak az igények, az elvárások. Ha a másik oldalon egy statikus rendszerbe ütközünk, akkor nagyon nehéz a kettőt összeegyeztetni. Ezért fontos az, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely tekintettel van a folyton változó igényekre, itt mindenképpen lehet még érdemit előrelépni. (...)

Lassan véget ér a ciklus. Mit tart a családpolitika legnagyobb sikerének? Másrészről: mi a szíve csücske?

Három gyermeket nevelünk a férjemmel. Tudom, milyen kisgyermekes anyaként dolgozni, milyen kihívást jelent, amikor nincs a közelben napi szintű segítség, milyen az, amikor váratlanul megbetegszik valaki vagy amikor rosszallóan néznek az emberre, ha eleven gyermekekkel körülvéve próbál ügyeket intézni vagy bevásárolni, és azt is tudom, milyen nehéz megtalálni a gyermekvállalás megfelelő pillanatát. Azért dolgozom, hogy ezek a döntések, ezek az élethelyzetek egyre könnyebbek legyenek a mai fiataloknak, szülőknek. A sikerek közül nem egy dolgot emelnék ki, hanem azt a fordulatot, hogy az emberek végre elkezdtek bizakodással tekinteni a jövőbe. Egyre többen kötnek házasságot, tavaly másfélszer annyian, mint 2010-ben, öt év alatt 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, soha nem látott szintre csökkent az abortuszok száma, a csecsemőhalandóság is mindenkori mélyponton van… Minden demográfiai mutató pozitív irányba mozdult. Azt hiszem, az a legnagyobb eredmény, hogy el merik hinni az emberek: van alattuk egy biztonsági háló, nem a semmibe ugranak az életük nagy döntéseinél.”