Elképesztő cirkusz az amerikai egyetemeken

„Az egyetem vezetősége sokszoros dilemma előtt áll. Mi a fontosabb: a hallgatóság védelme, a nyugodt munka biztosítása vagy az elvek? Mert a 60-as években ez az intézmény hirdette meg az egyetemi szólásszabadság elvét. Itt voltak a legnagyobb polgárjogi tiltakozások, tüntetések a vietnami háború ellen. Bár idővel a politikai aktivizmus alábbhagyott, a kampusz főterén ma is vannak kisebb demonstrációk, ma is nyújtanak be petíciókat a hallgatók különféle ügyekben. A vezetés könnyebben elviselte a hangoskodást, ameddig az egybecsengett az egyetem liberális szellemével. De ki gondolta volna, hogy az új évezredben a baloldaliak elhalványulnak, a jobboldaliak megerősödnek, és egyre inkább szót követelnek?

Az egyetem több mint 200 professzora tiltakozik azzal, hogy a »Milo-héten« nem tart órát. A korábbi véres összeütközésekre – Seattle, Portland, Charlottesville – hivatkozva arra intik tanítványaikat, hogy maradjanak otthon. Szerintük az egyetem kötelessége, hogy megteremtse az intézményre jellemző magas szintű oktatáshoz szükséges nyugodt feltételeket. (Az egyetemnek több Nobel-díjas oktatója között volt mások mellett a magyar származású John Harsányi közgazdász. Itt tanított Roska Tamás Bolyai-díjas magyar villamosmérnök is.)

De a rektor, Carol Christ – aki mellesleg a CEU igazgatótanácsának is tagja – kiáll a szólásszabadság mellett. Amennyiben az egyetem konzervatív csoportja szabályos kérvényt nyújt be, a jobboldali előadók megtarthatják előadásaikat, az egyetem biztosítja a feltételeket. Nem tudni, milyen áron.

Többen felvetik a kérdést: ki pénzeli ezeket a jobbos sztárokat, akik saját testőreik gyűrűjében járják az egyetemeket? És ki finanszírozza az ellenük szervezkedő baloldali erőszakszervezetet, az Antifát?”