Nem sárarany a szabadság ára

2017. július 12. 09:29

A függetlenségi háború idején egy magyar huszár, Kováts Mihály ezredes szervezte meg a szabadságharcos haderő lovasságát.

2017. július 12. 09:29
Ugró Miklós
Magyar Nemzet

„Alakult már huszárregiment Amerikában. A függetlenségi háború idején egy magyar huszár, Kováts Mihály ezredes szervezte meg a szabadságharcos haderő lovasságát. Kováts Mihály 1724-ben, Karcagon született. A református gimnázium elvégzése után, tizenhat évesen beállt a Hávor-huszárezredbe. Az ifjú közhuszár végigharcolta a Habsburg örökösödési háborút. Verekedett Szilézia, Poroszország, Csehország, Itália harcterein, majd 1745-ben már kornétásként átkerült a Haller-huszárezredbe. Ez az ezred egy év múlva feloszlott, s Kováts Mihály a híres franciaországi Bercsényi-huszároknál folytatta szolgálatát. 

Korábban a neuhausi csatában már találkozott a Bercsényi-huszárokkal, csak akkor ellenségként. Nagy kereslet volt akkoriban a magyar huszárok iránt Európa háborús munkaerőpiacán. 1752-ben rövid ideig béke volt, s Kováts létszámfeletti lett. Ám nem bírta sokáig szolgálat nélkül, s belépett a porosz kötelékbe tartozó Székely huszárezredbe. 1756-ban kitört a hétéves háború. Kováts derekasan vitézkedett porosz színekben is, ezért 1757-ben másodhadnaggyá léptették elő, majd a következő évben elnyerte a hadnagyi rangot. A poroszokhoz átszökött magyar huszárokból Kováts önálló alakulatot szervezett, s annak parancsnoka lett. Ez a század olyannyira bevált, hogy Kováts 1760-ban már kapitányi rangot kapott. Ám megbetegedett, s még abban az évben elhagyta a porosz sereget, és némi kerülő után hazatért. 1763-ban megnősült, s Eperjesen telepedett le. Az 1768–72-es lengyel szabadságharcot kiképzőtisztként támogatta. 1777-ben Franciaországba ment, s levelet írt Benjamin Franklinnek, amelyben felajánlotta katonai tapasztalatait és szolgálatait az amerikai hadseregnek.

»Az aranyszabadságnak nem sárarany az ára« – kezdte levelét, érzékeltetve, hogy a szabadság iránti elkötelezettség hajtja, nem a kalandvágy. Amerikában gróf Kazimierz Pulaski lengyel brigadéros parancsnoksága alá került. Lehetséges, hogy találkoztak már korábban is, a lengyel szabadságharc idején, mindenesetre Pulaski nagyon bízott Kováts képességeiben. Pulaskit akkor nevezték ki a lovasság főparancsnokává. Az amerikai lovasság addig szervezetlen, komoly hadműveletekre alkalmatlan egység volt. Pulaski Kovátsra bízta, faragjon ütőképes haderőt belőle. Kováts megalkotta az első szabályzatot, meghatározta a csapatok felszerelését, felkészítette a lovakat a várható feladatokra, s kemény, fegyelmezett katonákká képezte ki az embereket.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2017. július 12. 15:33
A Rákóczi szabadságharc után a huszárok akik fenntartották 8 évig a szabadságharcot szétszóródtak a világban Szentpétervártól Amerikáig. Ezért lett szinte minden hadseregben egyforma az egyenruha szabása, sőt egy időben Európában néhány alapvezényszó is.
röviden
2017. július 12. 11:56
Majd bejelentkeznek érte a szlovákok, úgyis szeretik lopkodni a huszárjainkat (is).
zakar zoltán béla
2017. július 12. 10:43
"MN"
Antigoné
2017. július 12. 10:25
Létezik egy róla szóló történelmi regény, de most nem jut eszembe sem a szerző, sem a cím. Valaki tud segíteni?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik