Új utakon az Európai Unió: vissza a jövőbe

„Korántsem állítjuk azt, hogy Európának ne volna min változtatnia. Mostanában a Brexit vagy Donald Trump említése újfent az összetartozás érzését kelti bennünk, ám hosszabb távon Európa kizárólag akkor prosperálhat, ha saját projektje új erőre kap és visszanyeri legitimitását.

A fehér könyv két, egyaránt fontos részből áll. Az egyik az Európa jövőjét alakító hosszú távú tendenciákat mutatja be a technológiai változástól a mobilitás korán át az új fenyegetések közepette a biztonság igényéig. A másik öt forgatókönyvben mutatja be, hová juthat el Európa 2025-ig. A Bizottság egyedülálló módon nem a saját maga által helyesnek tartott egyetlen szakpolitikai elképzelést terjesztette elő, mint a múltban megannyiszor. Nem csupán azért, mert a fehér könyv olyan időszakban jelent meg, amikor számos európai ország a választások küszöbén állt. Hanem azért is, mert mélységes meggyőződésünk, hogy Európa olyan alapvető politikai döntések előtt áll a jövőbeli integráció irányát illetően, amelyekről nem szabad mellébeszélni és zárt ajtók mögött határozni. A Bizottság nem tehet úgy, mintha a bölcsek köve birtokában lenne, amelynek segítségével egymaga el tudja dönteni, melyik a leggyümölcsözőbb lehetőség. Egész Unióra kiterjedő vitára van szükség, amelynek során a polgárokat új csatornákon kell bevonni, és biztosítani kell, hogy véleményük meghallgatásra találjon.

E folyamat elősegítése érdekében a fehér könyv számos vitaanyaggal egészül ki, amelyek az Európa jövője szempontjából meghatározó kérdéseket mutatják be. Egyértelmű, hogy Európa a szociális dimenziótól a globalizáción és a védelmen át a gazdasági és monetáris unió és az uniós pénzügyek jövőjéig valamennyi területen különböző utakat járhat be 2025-ig. Fontos, hogy a lehetséges döntéseket, valamint az azokkal járó kompromisszumokat az érintettek minél szélesebb köre vitassa meg és értse meg alaposabban. A forgatókönyvek alapján el tudunk mozdulni a korábbi, gyakran végletekig leegyszerűsített, „igen-nem” alapú vitáktól, amelyek jobbára abban merültek ki, hogy vagy Európa mellett vagyunk, vagy ellene. A különböző forgatókönyvek árnyaltabb képet festenek, és ennek az új szemléletmódnak köszönhetően máris javul a politikai közbeszéd, és konstruktívabb, előremutatóbb eszmecserék alakulnak ki arról, mit kíván elérni a 27 tagú EU együtt – vagy akár külön – az elkövetkező években.”