Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Mostanában a Brexit vagy Donald Trump említése újfent az összetartozás érzését kelti bennünk, ám hosszabb távon Európa kizárólag akkor prosperálhat, ha saját projektje új erőre kap és visszanyeri legitimitását.
„Korántsem állítjuk azt, hogy Európának ne volna min változtatnia. Mostanában a Brexit vagy Donald Trump említése újfent az összetartozás érzését kelti bennünk, ám hosszabb távon Európa kizárólag akkor prosperálhat, ha saját projektje új erőre kap és visszanyeri legitimitását.
A fehér könyv két, egyaránt fontos részből áll. Az egyik az Európa jövőjét alakító hosszú távú tendenciákat mutatja be a technológiai változástól a mobilitás korán át az új fenyegetések közepette a biztonság igényéig. A másik öt forgatókönyvben mutatja be, hová juthat el Európa 2025-ig. A Bizottság egyedülálló módon nem a saját maga által helyesnek tartott egyetlen szakpolitikai elképzelést terjesztette elő, mint a múltban megannyiszor. Nem csupán azért, mert a fehér könyv olyan időszakban jelent meg, amikor számos európai ország a választások küszöbén állt. Hanem azért is, mert mélységes meggyőződésünk, hogy Európa olyan alapvető politikai döntések előtt áll a jövőbeli integráció irányát illetően, amelyekről nem szabad mellébeszélni és zárt ajtók mögött határozni. A Bizottság nem tehet úgy, mintha a bölcsek köve birtokában lenne, amelynek segítségével egymaga el tudja dönteni, melyik a leggyümölcsözőbb lehetőség. Egész Unióra kiterjedő vitára van szükség, amelynek során a polgárokat új csatornákon kell bevonni, és biztosítani kell, hogy véleményük meghallgatásra találjon.
E folyamat elősegítése érdekében a fehér könyv számos vitaanyaggal egészül ki, amelyek az Európa jövője szempontjából meghatározó kérdéseket mutatják be. Egyértelmű, hogy Európa a szociális dimenziótól a globalizáción és a védelmen át a gazdasági és monetáris unió és az uniós pénzügyek jövőjéig valamennyi területen különböző utakat járhat be 2025-ig. Fontos, hogy a lehetséges döntéseket, valamint az azokkal járó kompromisszumokat az érintettek minél szélesebb köre vitassa meg és értse meg alaposabban. A forgatókönyvek alapján el tudunk mozdulni a korábbi, gyakran végletekig leegyszerűsített, „igen-nem” alapú vitáktól, amelyek jobbára abban merültek ki, hogy vagy Európa mellett vagyunk, vagy ellene. A különböző forgatókönyvek árnyaltabb képet festenek, és ennek az új szemléletmódnak köszönhetően máris javul a politikai közbeszéd, és konstruktívabb, előremutatóbb eszmecserék alakulnak ki arról, mit kíván elérni a 27 tagú EU együtt – vagy akár külön – az elkövetkező években.”