Mennyi robot helyettesítheti az emberi munkaerőt?

„Szükséges-e azon aggodalmaskodni, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan uralkodóvá válik bizonyos foglalkozási ágazatokban? Egyes vélemények szerint ez még olyan 50-100 évig nem jelent problémát, más kutatók szerint a munkaerőpiac automatizáció miatti átalakulása már nincs olyan távol. Egy, a McKinsey nevű amerikai tanácsadó cég által nemrégiben publikált kutatás úgy becsüli, a dolgozók mintegy 45 százaléka végez napjainkban olyan munkát, amelyet a közeljövőben automatizálhatnak. A Világbank szerint az állások 57 százalékát gépesíthetik a következő 20 évben.

Hogyan érinti mindez a munkásokat? Daron Acemoglu (Massachusettsi Műszaki Egyetem/MIT) és Pascual Restrepo (Bostoni Egyetem) közös tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyre növekvő számú robot alkalmazása mit jelent a dolgozók számára.  

A két kutató azt vizsgálta, hogy a robotok egyre kiterjedtebb használata az ipari termelésben hogyan érintette a helyi munkaerőpiacokat 1990 és 2007 között. Ezek a robotok teljesen önálló gépek, melyek számtalan különböző feladatra újraprogramozhatók, akár hegesztésre és festésre is. Európában és az Egyesült Államokban 1993 és 2003 között négyszeresére nőtt használatuk, becslések szerint e két kontinensen mintegy másfél millió robot dolgozik, de ez a szám akár 4-6 millióra növekedhet a következő tíz évben.

Míg egy német autóipari munkás átlagosan több mint 40 euróba kerül óránként, egy robot mindössze 5-8 euróba. A robotok még a kínai munkásoknál is olcsóbbak, ráadásul nem lesznek betegek, nem vállalnak gyereket és nem sztrájkolnak, sőt, szabadságot sem kérnek. Az ipari szektorban lévő robotok sűrűsége szempontjából jelenleg Dél-Korea áll az első helyen: minden 10 000 dolgozóra 437 robot jut, míg Japánban 323, Németországban pedig 282 darab.

Ezek a számok azt mutatják, hogy a változások már megkezdődtek. A tanulmány szerzői úgy számolják, ha minden ezer dolgozóhoz hozzáadunk egy robotot, az 0,18-0,34 százalékponttal csökkenti a foglalkoztatottságot, a fizetéseket pedig 0,25-0,5 százalékkal zsugorítja. Ez azt jelenti, hogy egy új robot legalább három dolgozó embert helyettesíthet. A hatás legerősebben az ipari termelésben jelentkezik, főként az autógyártásban, illetve az elektronikai termékek, vegyszerek és a gyógyszerészeti cikkek előállítása során. A robotok alkalmazása – a menedzsereket kivéve – minden dolgozót negatívan érint.”