A francia vidék alkonya

„»La France profonde« – ezzel a kifejezéssel írják le a franciák azt a mélyről jövő nemzetképet, ami a vidéki Franciaországot, a Párizstól távol eső francia kisvárosokat és falvakat jellemzi. Rod Dreher szerint a hagyományos, történelmi városok fennmaradására nagy kihívást jelentenek a globalizáció és a gazdasági változások, illetve napjaink politikai környezete is.

A »La France profonde« [Mély Franciaország] alatt a vidéki, rurális, kisvárosi Franciaországot szokás érteni. Nem számít, milyen gyorsan változnak a nagyvárosok, a nemzet esszenciája mindig is a vidéki Franciaországban marad fenn. Ez azonban változóban van. A New York Times egy újságírója, Adam Nossiter nemrégiben látogatást tett a délnyugat-franciaországi Albi városában, amely arról is híres, hogy innen indult a 12. században az eretneknek nyilvánított albigens (vagy katar) mozgalom. Ma viszont – ahogyan az újságíró látja – számos, vidéki francia kisvároshoz hasonlóan a 49 ezer lelket számláló Albi is haldoklik. A látogatókat üres kirakatok fogadják a történelmi városközpontban, aminek egyik különleges éke egy impozáns, 13. században, téglából épített katedrális. Mára iskola sem működik a település központjában, ahogyan az utolsó játékbolt is becsukta kapuit.

A szuvenírboltok, illetve a ruházati láncok üzletei nyitva vannak, ám hiányoznak a szokványos kávézók, zöldségesek és hentesboltok, amelyek hosszú évszázadokig felpezsdítették a városka életét. Az emberek saját üzleteik feletti lakásaikban éltek, amikor pedig vásárolni mentek, az sokkal inkább szociális tevékenységnek számított, mintsem csak a vásárlásról szólt volna. Manapság a legtöbben a város szélén található nagy bevásárlóközpontba járnak, a belváros pedig üres, a szűk utcácskák éjjelenként az élet hiányától, a csendtől konganak.

Nem egyszerű azonban felmérni a változást és a hanyatlást Franciaországban, ahol a szépség mindenütt jelen van, és az élet évtizedek óta változatlannak tűnhet. Az Albiban is tapasztalható hanyatlás több száz másik helyen is tapasztalható. Franciaország kezdi elveszíteni a történelmi kisvárosok magjait – amelyek egykor a városiasság középpontjait és Balzac ihletforrásait jelentették. Mindez ráadásul politikai félelmekkel is párosul: a régi francia vidék stílusának erodálódása újabb lépést jelent a franciaság elveszítése felé.”