Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Nézzük csak, milyen címet adtak volna ennek a filmnek, ha mondjuk, teszem azt, harminc évvel ezelőtt készül... öööö... Hetedik utas a Halál? Hm. Esélyes.
„Hat űrhajósunk az ISS-en teljesít szolgálatot, és felveszik a kapcsolatot az első bizonyíthatóan földönkívüli életformával. Azt felviszik az állomásra, majd tanulmányozni kezdik. A dög hamarosan elkezd zabálni – egyik szereplőt a másik után –, egyre nagyobb lesz, és szép sorban elkapkodja a legénység tagjait. Ha most azt mondom, még bele is mászik az egyik gyomrába, hogy aztán ott megrágjon mindent, majd előmásszon belőle, akkor talán már kapiskáljátok. Még egy olyan rész is helyet kapott a filmben, amikor – a suspense-t fenntartandó – nem látjuk közvetlenül a lényt, csak a műszerek jelzik, merre kóricálhat. Mondjuk ezt speciel az Aliensből koppintották, a lény kinézetét meg a Prometheusból, csak hogy teljes legyen az összkép. Sőt felhívták a figyelmem arra, még a főcím is a híres filmet utánozza, a tipográfia meg minden. (Psszt, ne mondd azt, hogy meg minden, csak, hogy tipográfia!) Az egyetlen lényegi különbség, hogy nincs az emberek között senki, aki ne akarná megölni a kis rohadékot, amint kiderül ellenséges szándéka, és ez... jó.
Ha túl tudjuk tenni magunkat azon, hogy mi értelme lehet az ilyen filmeknek – megjegyzendő, ha ebben nem játszanának A-listás sztárok, mint Jake Gyllenhaal, Ryan Reynolds és Rebecca Ferguson, erre a filmre már holnap nem emlékezne senki –, akkor azért kapunk egy pörgős és székbeszögező bő másfél órát, és rengeteg olyan jelenetet, ami gyomorforgató. Ezek általában ahhoz köthetők, amikor Kelvin – merthogy neve is van a rohadéknak – éppen szintet lép az evolúció következő fokán. Ezek miatt pedig egyszer tuti izgalmas élményt nyújt a film. Sőt, ha soha nem láttad az Alient, akkor lehet, ez jobban fog tetszeni, mert ez is »okos«sci-finek akar látszani. Vagyis Kelvint leszámítva semmi fantasztikus nem lesz benne, hiszen az ISS-en mai napig dolgoznak, többnyire kevert nemzetiségű tudósok. A filmben két amerikai, két brit és egy japán dolgozik, persze orosz főnökség alatt. Folyamatos a súlytalanság, és nincsenek lehetetlen dolgok. Mondjuk a film azt mutatja be, ha az idegen létforma nem akar barátkozni.”