Ne is foglalkozzunk az idegenekkel, mert ott vannak az ÓRIÁS ROBOTOK!

„Gondolt rá, hogyan nézne ez ki filmen?

Ami a filmes ábrázolást illeti, az Alvó óriások gyakorlatilag a regényesített változata a fejemben megszületett filmnek. A látvány alapján írok. Kitalálok egy jelenetet, kameraállásokkal, mindennel együtt, majd kiválasztom a legjobb nézőpontot és papírra vetem, azt remélve, hogy az olvasó is többé-kevésbé azt fogja látni, amit én. Értem, hogy Hoollywoodot miért érdekli a könyv, hiszen nagyon vizuális, de egy percig sem gondoltam rá, hogy felkapják majd, amikor elkezdtem dolgozni a rajta.

Mit szól a fia ahhoz, hogy a »robotjából« könyv, és hamarosan film is lesz?

Nem hiszem, hogy teljes mértékben érti, hogy mi történt, amíg nem látja majd a moziban. Nem tud még végigolvasni egy regényt, nem olvas angolul (a francia fordítás még nem jelent meg), úgyhogy a történetből ő csak a gyerekverziót ismeri, amit lefekvéskor meséltem neki. De nagyon szereti. Imádja a robotját. Van egy kis Lego-készlete Rose laboratóriumáról, Rose, Kara és Vincent figurákkal, és egy nagy kézzel. Amikor elkészítettem neki a labort, tartottam tőle, hogy csak a céllövészetet gyakorolja majd rajta a Star Wars figuráival, vagy még rosszabb, szétszedi az egészet, és a darabokra majd a barkácsdobozban találok rá. De semmi ilyesmi nem történt. Azóta is megvannak, és nagyon menők! Rose még Palpatine szenátort is legyőzte a kémiai készletével.

Amikor elkezdett dolgozni az Alvó óriásokon, már akkor több részesre tervezte a könyvet?

Már elég korán tudtam, hogy kell, hogy legyen folytatása. Ez egy nagyon izgalmas világ, sokat lehet benne játszani, és nagyon szeretem a szereplőit. Az Alvó óriások kvázi csak az eredettörténetük, egy amolyan »Peter Parkert megcsípi a pók«-pillanat, de annyi minden van még, amit ezután csinálhatnak.”