Az, hogy miről tudunk megállapodni és miről nem, sokkal jobban formálja a világot, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
„Az, hogy miről tudunk megállapodni és miről nem, sokkal jobban formálja a világot, mint ahogyan elsőre gondolnánk. Az idei közgazdasági Nobel díjat a szerződések jelentőségének elemzéséért kapta Oliver Hart és Bengt Holmström. Az elismerés ráirányítja a figyelmet arra, hogy a gazdaság elemzésének nem csak a versennyel, hanem az együttműködéssel is foglalkoznia kell.
A gazdaságról való közgondolkodás általában csak lassan és némileg véletlenszerűen követi a közgazdaságtudományon belüli szellemi áramlatokat. Szó se róla, az igazán jelentős új gondolatok a tudományos közösségen belül is rendre csak komoly ellenállás után tudnak áttörni. Ilyen, az elmúlt 30-40 évben a közgazdaságtant alaposan átformáló gondolat volt, amit első ízben az 1930-as években fogalmazott meg Ronald Coase angol közgazdász. Felvetésének lényege, amilyen egyszerű volt, olyan forradalmi volt: a piacgazdaság alapvető jelensége nem a verseny, hanem az együttműködés, a közgazdász feladata pedig az együttműködés előtt alá akadályok tanulmányozása.
A piaci szereplők – vevő és eladó, munkaadó és munkavállaló – közötti csere a lényegét tekintve együttműködés: mindkét fél úgy követi saját célját, hogy közben a másik céljához is hozzájárul. A gazdasági fejlődés pedig nem más, mint a kölcsönösen előnyös cserék körének folyamatos bővülése. Az együttműködés, a csere azonban akadályokba, Coase kifejezésével »tranzakciós költségekbe« ütközik. Megfelelő cserepartnert kell találni, meg kell győződni a képességeiről, meg kell alkudni vele. Szerződést kell kötni, amit azután érvényesíteni is tudni kell. Reagálni kell az előre nem látható helyzetekre, ki kell dolgozni és működtetni kell a felek együttműködését irányító szabályokat, és így tovább.
Mindez költségekkel jár, amelyek csökkentése minden vállalkozás egyik legnagyobb kihívása. A költségek annál kisebbek lesznek, minél jobb szabályokat alakítanak ki maguknak, és minél inkább segítik őket a tágabb környezetükben érvényesülő – jogi és társadalmi – játékszabályok. A közgazdászoknak ezért elsősorban az együttműködés játékszabályaira, más szóval »intézményeire« kell figyelmet fordítaniuk.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
A Demján Sándor Program 8+1 intézkedést tartalmaz, amelyek elérhetők a program hivatalos oldalán.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
