Sokszor elég egy nagyon egyszerű, már-már primitívnek mondható írói fogás, hogy egy sci-fi regényt elfogadhatónak találjunk, és ne bánjuk meg a vele töltött időt. Steve Stanton kanadai szerző Freenet című regényében ez a narráció kérdése.
„A kanadai Steve Stanton negyedik regénye tényleg szórakoztató. Jópofa, hogy először a modern lány, majd a vidéki srác beavatását látjuk. Az is plusz pont, hogy a modern technikával szimbiózisban élő mai emberiség félelmeit vetíti ki a jövőre. Értjük a leckét: net nélkül riadt kis vadak vagyunk. Egyedül csak a szerzői hozzáállásának köszönheti, hogy nem lesz instant klasszikus a Freenet. Ez pedig az extrapoláció kérdése.
Közeljövőben játszódó sci-fit azért nehéz írni, mert szinte lehetetlen tíz-tizenöt évre grandiózus vagy karakteres változásokat kitalálni (ki látta előre például a közösségi média társadalomformáló hatását alig egy évtizede?). A távoli jövőhöz viszont nagy képzelőerő és sok munka kell. A kanadai író ezt érzésem szerint egy kicsit megspórolta. Az internet már ma sem ugyanaz, mint a kilencvenes évek derekán, de több száz év múlva nem hiszem, hogy ennyire felismerhető marad, ha lesz egyáltalán olyan, hogy net. Ugyanez áll például a riporterekre: már most más a szakma, mint az iraki háború idején, a teljesen átalakuló médiafogyasztási szokások miatt az egész hírstruktúra átalakulóban van.
Pedig a szereplők érdekesek: Simara a lázadó tini egy kifinomultabb variánsa, Zen kilóg a sorból édeni ártatlanságával, de a két riporter megint csak jól cipelik a hátukon a történetet. Még több kaland is elfért volna, és a végén-valaki-mindent-elmagyaráz formula is lehetett volna szellemesebb.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Pedig alapvetően nagyvárosi jelenség.
A nyitott fiatalok új élményeket keresnek.
