„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Olimpiát rendezni manapság irtó drága mulatság. Talán nem csoda, hogy az utóbbi időben nem igazán tolonganak az országok a megtiszteltetésért, évről évre kevesebben jelentkeznek be a házigazda szerepre.
„Olimpiát rendezni manapság irtó drága mulatság. Talán nem csoda, hogy az utóbbi időben nem igazán tolonganak az országok a megtiszteltetésért, évről évre kevesebben jelentkeznek be a házigazda szerepre.
Ha megnézzük az elmúlt olimpiák végső költségvetését, ezen nem is igen kell csodálkozni: bármennyire is nagy presztízst hoz egy-egy országnak, ha ő rendezheti meg az ötkarikás játékokat, a számla alján található végösszegbe bárki beleőszülne. Ráadásul ez a hajmeresztő összeg minden egyes alkalommal túlfut az eredetileg kalkulált összegeken. A görögök még »csak« 15 milliárd dollárt költöttek 2004-ben. Pekinget egy ideig a világ legdrágább olimpiájának nevezték, 42 milliárd dollárt tapsoltak el a játékokra. Szocsiban már 51 milliárd dollár lett a végeredmény (igaz, ezt például minden idők legkorruptabb olimpiájaként is szokás nevezni). Túlfutott a megálmodott összegen a londoni olimpia büdzséje is a maga 14 milliárd körüli keretével, csakúgy, ahogy már most lehet tudni, hogy 2020-ra Tokió sem áll meg az előzetesen tervezett költségeknél, és az is biztos, hogy a jelenleg futó brazil olimpia is mintegy 50 százalékkal többe került az eredeti elképzeléseknél (még úgy is, hogy a beruházások egy része nem valósult meg).
(...)
Ahogy azt a háromszoros olimpiai bajnok súlyemelő (mára politikus) Pirrosz Dimasz mondta: történelmi hibát követtek el azzal, hogy bezárták a stadionokat, csarnokokat, és hagyták tönkremenni a sportlétesítmények nagy részét. Athén lassan kezdte elfelejteni az olimpiát, ugyanis sokkal súlyosabb problémák kezdték foglalkoztatni.
Így csak évekkel később vetődött fel a gondolat: vajon mekkora szerepe volt az olimpiai túlköltekezésnek abban, hogy az ország végül is oda jutott, ahova? Neves közgazdászok – köztük például Andrew Rose, a kaliforniai Berkeley egyetem neves közgazdaságtan professzora – kezdték már a görög csőd „innenső oldalán” feszegetni a kérdést, oka lehetett-e a 2004-es olimpia a görög gazdaság mélyrepülésének.
Az biztos, hogy az egyre csökkenő fizetésekért, a munkanélküliség rohamos növekedéséért, az eladósodásért, a korrupcióért nehéz lenne tényszerűen okolni az alig 16 napig tartó olimpiát. De az is biztos, hogy segíteni nem segített a helyzeten. A játékok ugyanis legfeljebb egy ideig elfeledtették az emberekkel a tényt: Görögország komoly problémákkal küzd. Ahogy azt Vaszílisz Szambráosz, az egyik görög sportrádió bemondója a Time magazinnak nyilatkozta még 2012-ben: egyre több görög gondolja, hogy a 2004-es olimpia csak egy elegáns hazugság volt, mert elhitették velük, hogy megengedhetik maguknak, hogy olimpiát rendezzenek...”