Aki sokat markol (Vékony Krisztián – Sors-algoritmus)

„A legnagyobb problémám mégis az volt, hogy képtelen voltam eldönteni, mennyire akarja komolyan venni magát a szöveg. Tele van klasszikus sci-fi utalásokkal (Issac Asimov, Phillip K. Dick, stb.), mintha a regény leplezetlenül kijelentené magáról, hogy az idézett írók műveiből merít: egyértelmű például az Alapítvány-sorozat hatása. Nem tudom, hogy humoros kikacsintás-e az író részéről a négyes metró alatt található Mennyországra utaló rész: »A kétezer-tízes évek végén senki sem értette, miért kerül megközelítőleg ötszázmilliárd forintba, és miért tart olyan sokáig egy nyolc kilométert sem meghaladó földalatti vasútvonal megépítése, mivel a szervezeten kívül senki nem tudta, mit is építenek valójában.«

Zavaró, hogy az eminens főszereplőkön kívül a könyvben minden magyar karakter kicsinyes és romlott. Egy BME-s tanár úgy reagál a diáktüntetésre, hogy »A kerge foxim pici faszát a beleszólásukba!« Egészen komolytalanok a Mennyország vezetői is. Úgy éreztem, hogy csak keménykedni próbálnak, mint a kilencvenes évek akció-vígjátékainak rendőrfőnökei. De találkozunk egy tűzszerésszel is, aki simán arcon köp egy halott merénylőt. Két feddhetetlen karaktert ismerünk meg, az egyik egy külföldi vegyesbolt-tulajdonos, a másik pedig a macedón drónvadász gyerek.

Nem tartom szerencsésnek a Korom Jennifer életkörülményeit tárgyaló szakaszokat sem. Rendkívül pozitív, hogy az író egyik főszereplője cigány, az viszont már kevésbé tetszett, hogy a lány egy »bukott« angyal és hekker, aki egy kávéházban töri fel a nemzetbiztonság szerverét. Mintha azt sugallná a szöveg, hogy egy cigány szükségszerűen tolvaj és kívülálló. Arról a szinte mágikus realista körülményről nem is beszélve, hogy a lányt azért adják állami gondozásba a szülei, mert zöld szemű.

A magyarországi JövőVédelem beavatkozásaira érdemes külön figyelmet fordítanunk, mert az eljárások többsége a röhejesség határát súrolja. Elintézik, hogy Réka hármast kapjon az egyik vizsgáján, mert a követett eljárás így diktálja. Az egyik jelenetben Réka találkozik egy neki szimpatikus sráccal, aki egy szalvétára felírja a telefonszámát. Csakhogy az algoritmus szempontjából végzetes következményei lennének, ha Bánfalvy kisasszony ezzel a fiatalemberrel összeszűrné a levet, ezért mindenképpen meg kell akadályozni, hogy újra találkozzanak. Aznap éjszaka egy láthatatlan ruhába öltözött ügynök, egy ún. »Kísértet« belopózik Réka lakására, hogy ellopja a zsebkendőt. Ám ez önmagában még nem elegendő a sikerhez: bezáratják a helyet is, ahol a fiatalok találkoztak.”