Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
A legtöbb kis szemelvény elején megtaláljuk összefoglalva az előzőekben tárgyalt eseményeket, mintha ezt a könyvet olyanoknak írták volna, akik tíz mondat után félreteszik, hogy csak másfél év múlva vegyék elő.
„A legnagyobb problémám mégis az volt, hogy képtelen voltam eldönteni, mennyire akarja komolyan venni magát a szöveg. Tele van klasszikus sci-fi utalásokkal (Issac Asimov, Phillip K. Dick, stb.), mintha a regény leplezetlenül kijelentené magáról, hogy az idézett írók műveiből merít: egyértelmű például az Alapítvány-sorozat hatása. Nem tudom, hogy humoros kikacsintás-e az író részéről a négyes metró alatt található Mennyországra utaló rész: »A kétezer-tízes évek végén senki sem értette, miért kerül megközelítőleg ötszázmilliárd forintba, és miért tart olyan sokáig egy nyolc kilométert sem meghaladó földalatti vasútvonal megépítése, mivel a szervezeten kívül senki nem tudta, mit is építenek valójában.«
Zavaró, hogy az eminens főszereplőkön kívül a könyvben minden magyar karakter kicsinyes és romlott. Egy BME-s tanár úgy reagál a diáktüntetésre, hogy »A kerge foxim pici faszát a beleszólásukba!« Egészen komolytalanok a Mennyország vezetői is. Úgy éreztem, hogy csak keménykedni próbálnak, mint a kilencvenes évek akció-vígjátékainak rendőrfőnökei. De találkozunk egy tűzszerésszel is, aki simán arcon köp egy halott merénylőt. Két feddhetetlen karaktert ismerünk meg, az egyik egy külföldi vegyesbolt-tulajdonos, a másik pedig a macedón drónvadász gyerek.
Nem tartom szerencsésnek a Korom Jennifer életkörülményeit tárgyaló szakaszokat sem. Rendkívül pozitív, hogy az író egyik főszereplője cigány, az viszont már kevésbé tetszett, hogy a lány egy »bukott« angyal és hekker, aki egy kávéházban töri fel a nemzetbiztonság szerverét. Mintha azt sugallná a szöveg, hogy egy cigány szükségszerűen tolvaj és kívülálló. Arról a szinte mágikus realista körülményről nem is beszélve, hogy a lányt azért adják állami gondozásba a szülei, mert zöld szemű.
A magyarországi JövőVédelem beavatkozásaira érdemes külön figyelmet fordítanunk, mert az eljárások többsége a röhejesség határát súrolja. Elintézik, hogy Réka hármast kapjon az egyik vizsgáján, mert a követett eljárás így diktálja. Az egyik jelenetben Réka találkozik egy neki szimpatikus sráccal, aki egy szalvétára felírja a telefonszámát. Csakhogy az algoritmus szempontjából végzetes következményei lennének, ha Bánfalvy kisasszony ezzel a fiatalemberrel összeszűrné a levet, ezért mindenképpen meg kell akadályozni, hogy újra találkozzanak. Aznap éjszaka egy láthatatlan ruhába öltözött ügynök, egy ún. »Kísértet« belopózik Réka lakására, hogy ellopja a zsebkendőt. Ám ez önmagában még nem elegendő a sikerhez: bezáratják a helyet is, ahol a fiatalok találkoztak.”