„A dán sporttudós, Henning Eichberg tipológiája mutatja be a nemzeti identitás és a sport viszonyának összetettebb értelmezését. Eichberg háromféle nemzeti identitást különböztet meg. Az első identitás (identity of production) szempontjából a versengés és az eredmény(esség) a meghatározó. A második identitás az integráció (identity of integration), azaz a közös sportolás és fegyelem köré összpontosul. A harmadik típus a karneváli identitás (popular identity), amely a népi játékokból és ünnepekből eredeztethető, és a közös, örömmel töltött együttlét érzéséhez kötődik – példaként említhetjük a népviseletbe öltözött, vagy népdalokat éneklő szurkolókat.
A labdarúgás – és más sportágak – egyik legmeghatározóbb társadalmi funkciója, hogy a szurkoláshoz és sportoláshoz kapcsolódó közös események és élmények összehozzák az embereket, ami által a résztvevőkben kialakul valamiféle közösségi tudat. Akár a helyszínen, akár a televízió előtt átélt nagy győzelem sokáig emlékezetes maradhat , gondoljunk csak »a« 6:3-ra. A nemzeti identitás kialakulásának szempontjából a kollektív emlékezet kulcsfontosságú, s ez a közös emlékezet egyre több sporttal kapcsolatos sikert és kudarcot tárol a világ számos országában, így Magyarországon is.”