Újabb figyelmeztetés

„Komoly figyelmeztetést küldött a magyar jegybanknak az Európai Központi Bank (EKB). Az uniós intézmény a tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében tulajdonképpen arra hívja fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem a törvényben meghatározott kötelezettségei szerint jár el. Az EKB azt kifogásolja, hogy a jegybank az általa létrehozott alapítványokon keresztül tiltott monetáris támogatást hajt végre. Az MNB ugyanis körülbelül 260 milliárdos alapító vagyont bocsátott az általa alapított Pallas Athéné alapítványok rendelkezésére, amely összeg egy részéből ezek állampapírt vásároltak. Annak ellenére, hogy a magyar jegybanktörvény szerint az MNB sem közvetve, sem közvetlenül nem finanszírozhatja az államadósságot. A nemzeti bank elsődleges célja ugyanis az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis a stabil árszínvonal megteremtése. Az MNB független intézmény, a magyar jegybanktörvény vonatkozik rá. Az EKB-t nehéz azzal vádolni, hogy beavatkozna a magyar szabályozásba, hiszen a jegybanktörvényt a magyar parlament fogadta el, az uniós intézménynek egyébként is csak véleményezési joga van. Mégis döbbenetes, hogy a magyar központi bankot szabályozó hazai törvények betartására egy uniós szervnek kell hazánkat figyelmeztetnie.

Az alacsony olajáraknak és a világ központi bankjainak az elmúlt időszakban végrehajtott monetáris enyhítésének köszönhetően megvalósult a magyar jegybank álma, legalábbis ami az alacsony inflációt illeti. Ezért aztán lehet, hogy az MNB jelenlegi, a fideszes Papcsák Ferenc elnökölte felügyelőbizottságát (fb) nem zavarja, ha a jegybank új kihívásokat keres. Ez a testület nem szenvedett mindig pártvakságban. A 2014-ben leköszönt fb ugyanolyan kemény kritikát mert megfogalmazni az MNB-ről, mint most az EKB. A bank akkori ellenőrző szerve leírta: a jegybanktörvényből közvetlenül nem vezethetők le az olyan nagyszabású kezdeményezések, mint az Értéktár program, ami részben átveszi egyes állami intézmények, például a múzeumok feladatkörét. Erre a célra az MNB 30 milliárd forintot különített el 2018-ig. A jegybank által létrehozott alapítványok 260 milliárd forintos alapítói vagyont kaptak az MNB-től többek között azért, hogy támogassák a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzést. Az akkori fb szerint az MNB nem alapvető feladataihoz tartozó tevékenységei körében külön szabályozás volna indokolt a jogalkotó részéről.

Ez valóban így van. Az alapítványoknak juttatott vagyon valóban óriási összeg. És az oktatás tényleg állami feladat. Hasonlóan látja a Magyar Tudományos Akadémia is, a közgazdaság-tudományi bizottság ugyanis erősen kifogásolta az MNB-s alapítványok aktív felsőoktatási tevékenységét. De aligha illenek az MNB tevékenységi körébe a több tíz milliárd forintos ingatlanvásárlások sem. Sőt, arcpirító az Eiffel-palota megvásárlása, hiszen a túlárazott vételárat ráadásul egy olyan cégnek utalta át az MNB, amelynek tulajdonosi hálójának a végén egy ciprusi és egy Kis-Antillákra bejelentett offshore cég található.

A tegnap napvilágot látott kritika azért különösen fájdalmas, mert a leköszönt felügyelőbizottság már tavalyi jelentésében is ugyanazokat kifogásolta, mint az EKB. A jogos kritika azonban sem a Matolcsy György vezette jegybankot, sem a fideszes többségű Országgyűlést nem zavarta, amelynek tagjai a felelősségérzetet már rég lecserélték a tekintélytiszteletre. Nagy kérdés még, hogy alapvető feladatán túl vannak-e más titkos céljai a jegybanknak. Mindenesetre reméljük, hogy az offshore cégekkel és az alapítványokkal való kapcsolat nem a közpénzek eltérítését, a haverok életszínvonalának fenntartását szolgálja.”