Női kultúra – a rejtett fősodor

„Egyértelmű, hogy Magyarország hivatalos intézményi kultúrájában a nők ma is sokkal nehezebben tudnak érvényesülni, mint a férfiak. Elég, ha körbenézünk a legjelentősebb kulturális intézmények, színházak, múzeumok, könyvkiadók, vezetői körében. Magyarország legjelentősebb fővárosi és vidéki színházaiban döntő többségében férfiak igazgatják. A 15 legnagyobb fővárosi kőszínház közül három élén áll női vezető: egyrészt Eszenyi Enikő, a Vígszínház ikonikus alakja,  másrészt a frissen megválasztott Kováts Adél a Radnóti Miklós Színházban, harmadrészt pedig Darvasi Cecília a Turay Ida Színház vezetője A többi megyeszékhely színigazgatóinak nemi megoszlása pedig 18: 2, a férfiak javára. A két kivételt a debreceni Csokonai Mihály Színház és a Szekszárdi Német Színház jelenti. Visszatérve a fővárosi kulturális életre, a Művészetek Palotája, , a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia és a Budapest Bábszínház igazgatója is férfi.

A legjelentősebb magyar könyvkiadókat is szinte egytől-egyik férfiak irányítják: a 15 legnagyobb forgalmú kiadóigazgatója közül 3 nő (Műszaki Kiadó, Pozsonyi Pagony Kiadó és Könyvmolyképző Kiadó). A múzeumok terén is hasonló kép rajzolódik ki, például a négy legnagyobb fővárosi intézmény közül egyedül a Ludwig Múzeum élén áll női vezető (a további három a Nemzeti Múzeum, Műcsarnok, illetve az összevont Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria). A helyzet a felsőoktatásbanis nagyon hasonló. A Rektori Konferencia a magyar állami és nem állami egyetemek illetve főiskolák vezetőit tömöríti. Jelenleg a 67 intézmény közül 13-ban tölti be nő a rektori posztot.

A nők alulreprezentáltsága még markánsabban rajzolódik ki a legrangosabb állami kitüntetések díjazottai körében. A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének ás ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés. A rendszerváltás óta összesen 455 díjazottat ismertek el, a női kitüntettek száma ebből 88. Vagyis az elmúlt 25 év Kossuth-díjasainak 81%-a férfi.

A zeneművészet terén a Liszt Ferenc –díj a legmagasabb állami kitüntetés. Az arányok itt is a Kossuth-díjhoz hasonlóan alakulnak. A rendszerváltás óta elismert közel 200 művész harmada nő. A Nemzet Színésze címet 2000 óta ítélik oda azoknak a magyar színművészeknek, akik kimagasló érdemeket szereztek a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése terén. A férfi színészek itt is abszolút többségben vannak (71%).

A Szépírók Társasága az írók, irodalomtörténészek, kritikusok, fordítók és irodalomszervezők egyesülete. 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen. A Társaság jelenleg közel 400 tagot számlál, ebből mindössze 25% a női alkotók aránya, háromnegyedük férfi.  Némileg árnyalja a képet, hogy a társaság jelenlegi elnöke nő, igaz a korábban többségében férfiak töltötték be a pozíciót.

A Mandiner 2015 decemberében megvizsgálta, hogy a közélettel foglalkozó magyar heti- és napilapok, online portálok szerkesztőségében milyen a munkatársak nem szerinti megoszlása. A főleg közélettel foglalkozó magyar sajtóorgánumok online elérhető impresszumait tekintették át. Az adatbázisba az impresszumokon belül minden, tartalomért felelős munkatársat, illetve minden vezető pozíciót betöltő kollégát (ügyvezető, lapigazgató, stb.) beleszámítottak. A vizsgált 22 szerkesztőségben közel 650 ember dolgozik, a nők aránya azonban épphogy meghaladja a 25%-ot. Ezek után könnyű kitalálni a női főszerkesztők számát: 0/22.

A fenti példák csupán a kirakó egy darabját mutatják. Ha nem is reprezentálják teljesen a valóságot, a tendenciák egyértelműen kirajzolódnak.”