„Orbán (és Kövér, és a Fidesz) most megint a nacionalizmus gerjesztésével él. Egy olyan Európában, amelyben a történelmet nem megtagadva, de zárójelbe téve, a háború után kezet fogott nem egyetlen osztály, hanem a francia és a német nemzet és állam. Egy olyan Európában, amely nem lévén ostoba, nem a nemzetek létét, hanem a nemzetek és az államok azonosságát tagadja, amikor azt mondja: a mélyebb politikai integráció előfeltétele, hogy a nemzethez való tartozás mellé - mint nemzettudat - felzárkózzon az európaiság, amely legalább részlegesen lemond a nemzetek államalkotási szuverenitásáról. Mert a nemzetállamhoz való kizárólagos tartozás nélkül, egyetlen államban lehetünk európaiak és franciák, németek, hollandok, vagy magyarok.
Orbán (és Kövér) a politikai nemzetállam szögesdrótjai mögé zárkózna, csak azért, hogy a nemzettel azonosított tekintélyelvű államát - lehetőleg az egyesült Európa tőgyein - életben tartsa. Nem fog sikerülni. Akkor sem, ha még messze vagyunk az Egyesült Európai Államoktól, de legfeljebb kimaradunk belőle. A valódi népszavazási kérdés nem az, akarnak-e a magyarok bevándorlókkal élni. Hanem az: akarnak-e az európaiak menekülteket befogadni? Amire az egységes, európai válasz - nemcsak erkölcsileg, hanem gazdaságilag és szociálisan is - épp annyira hiányos, amennyire csonka maga az Unió 28 állam (nem csak nemzet) alkotta közössége is.
Akkor most, ki is itt az »új bőrbe vedlett fenevad«?”