A Nemzeti alaptantervben olyan óraszámok szerepelnek, ami már egészségtelenül sok a gyerekeknek. Az állam három éve vette át az iskolákat, és a Klik még most is problémákkal működik. Interjú.
„A nyílt levél ennél is súlyosabb gondnak nevezi a gyerekek rendkívüli terheit, amelyek szintén emelkedtek az elmúlt években. Egyetért ezzel?
Igen. A Nemzeti alaptantervben olyan óraszámok szerepelnek, ami már egészségtelenül sok a gyerekeknek. Tavaly végeztek egy felmérést, hogy az általános iskolás tanítók szerint mi lenne az elsősök és a másodikosok optimális terhelése. Napi négy óra jött ki, ehhez képest már az elsősök is inkább öt-hat órát töltenek a padban. Középiskolában a tizedik évfolyamon harminchat a kötelező óraszám, ami négy napon hét, egy napon nyolc órát jelent egy héten. És akkor a diákoknak még otthon készülniük kellene, sokan közülük szakkörre, előkészítőre járnak, sportolnak, zenélnek, táncolnak. (...)
Amióta az állam 2012-ben átvette az iskolák működtetését, a tankerületek és az önkormányzatok sokszor egymásra mutogatnak, hogy kinek kellene kifizetni mondjuk egy bútorvásárlást – olvasom a miskolci tantestület véleményét.
Ezzel sem nagyon lehet vitába szállni. Ha jó az együttműködés a két fél között, mint például Győrben, akkor nincs gond, de vannak helyek, ahol ez nem így van. A nagyobb baj, hogy az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tavaly szeptembertől nem volt likvid, vagyis nem volt elég pénze: szinte bármit kértünk, elutasította. Van olyan város, ahol a tanárok egy krétát kapnak egy napra, most pedig papírt kellett kölcsönkérniük, hogy meg tudják tartani a középiskolai felvételit. (...)
Rosszabb a helyzet, mint néhány éve, az államosítást megelőzően?
Rosszabb. Az állam három éve vette át az iskolákat, és a Klik még most is problémákkal működik. Tegyük azonban hozzá, hogy vannak olyan iskolák, amelyek így is jobb helyzetbe kerültek, mert önkormányzatuk lehetőségei még rosszabbak voltak.
Szükség van ilyen, a miskolcihoz hasonló segélykiáltásokra?
Olyan nagy az elégedetlenség, hogy nem véletlenül születnek ilyenek. Nagy hiba lenne, ha bárki politikai okokat keresne a miskolci nyílt levél mögött: sok tantestületben hangoztak el hasonló mondatok, csak halkabban. Ezeket a gondokat a Nemzeti Pedagógus Kar egytől egyig többször felvetette már a kormányzatnak, s van, amiről most is tárgyalásokat folytatunk.
A nyílt levél szerint az egész oktatási rendszer van már veszélyben. Egyetért ezzel?
Minden kutatás azt állapítja meg, hogy az oktatás kulcstényezője a pedagógus. Ha az ő hangulatuk egyre rosszabb, akkor munkájuk, így az oktatási rendszer minősége is romlik. Ezt a logikát követve nem jó irányba tartunk.”
A stabil értékrend, a közösség és a személyesség legalább olyan fontos szemponttá vált az iskolaválasztásban, mint maga az oktatás. Milyen kihívásokkal kell a pedagógusoknak megbirkózniuk, és miben más ez, mint tíz-húsz éve?
A lapot Magyar Péter vádolta meg azzal, hogy részleteket vágtak ki az interjúból.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
Lannert Judit egy egész oktatásfilozófiai világot képvisel.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
