Egy érdekes mutató, a misery index

„A Bloomberg pénzügyi csoport közgazdászai 2015 elején készítették el az EU-országok sorrendjét az elkeseredettségi index alapján. Akkor az élen – a legalacsonyabb mutató értékkel, 5,7-del – Dánia állt, Nagy-Britannia és Ausztria követte 6 és 6,15-ös értékkel. A magyar érték 7,5 volt, a cseh 7,6, a szlovén 10, a lengyel 11 és a szlovák 12,4. A régiónkbeli különbségeket elsősorban az eltérő munkanélküliségi adatok okozták. A lista végén legrosszabb, 20-30-as értékkel Görögország és Spanyolország található.

2015 végére, figyelembe véve az Eurostat munkanélküliségi adatait, valamint a gyakorlatilag nulla inflációs adatokat, a magyar érték 6,4-re javult. Csehország megelőzött bennünket 4,6-os adatával, Szlovéniában, Lengyelországban és Szlovákiában is javultak az adatok, de továbbra is rosszabbak, mint a magyar érték (8,6; 7,2 és 10,8).

Az eurózóna átlaga 10,5 és, az EU–28 országoké 9,1. Mindkettő jóval magasabb, mint a magyar adat. Természetesen a nagyon kedvező magyar adat kapcsán megemlíthetjük, hogy arra nagy hatással van a közmunka-foglalkoztatás. Továbbá azt is, hogy a boldogságszintet nemcsak az növeli, ha valaki végre munkát talál, hanem az is, ha a bérével is meg van elégedve. A kutatók véleménye szerint azonban mindenképpen az az egyik legfontosabb dolog az ember életében, hogy ne érezze feleslegesnek magát, hogy hasznosíthassa tudását, képességeit. Ehhez pedig munkalehetőségre van szükség.

Természetesen az elemzéseket érdemes tovább vinni. Azt is meg kell nézni, hogy hogyan alakul a munkanélküliségi ráta alapján az elkeseredettségi index az egyes korcsoportokon belül, a férfiak és nők esetén, illetve az ország egyes régiói­ban. Azért csak a munkanélküliséget kell vizsgálnunk, mert az inflációs ráta ezen csoportok esetén ugyanaz. A fiatalkorúakra számolt indexünk is jobb, mint az említett régiós országoké, kivéve ismét Csehországot. Ugyanez a helyzet a nők és férfiak munkanélküliségi adatai esetén.”