Burkás relativitás

„Kétségtelen: a burkaviselés politikai kérdés, amelyben nemcsak a jobboldali politikusok, hanem a liberális jogvédők is állást foglalnak. Ám a konzervatív véleményformálókkal ellentétben a jogvédők kénytelenek szembenézni álláspontjuk tarthatatlanságával. Gondoljunk bele: egyszerre kellene védeniük a burkaviselés szabadságát Nyugat-Európában, mert az a vallásszabadság megnyilvánulásaként is értelmezhető, illetve ellenezniük az öltözéket az arab országokban, mert az ott szerintük a nők elnyomásának eszköze. Egy liberális jogvédő sosem ismerné be, de miközben egyetemes elvekről beszél, és úgy véli, hogy ezeknek megfelelően is cselekszik, valójában nem tesz mást, mint hogy maga is legitimálja a kulturális relativitás elméletét. Hiszen egy adott ügyhöz attól függően viszonyul, hogy éppen mely országról beszélünk. A kulturális relativitás alapvetően hasznos eszme, hiszen ennek révén el lehet kerülni olyan fatális hibákat, mint amilyen az Egyesült Államok erőszakos és esztelen demokráciaterjesztése. Ám a jelen helyzetben – amikor a huntingtoni értelemben vett civilizációk összecsapása zajlik – nem szabad úgy alkalmazni ezt az elméletet, hogy engedményeket teszünk csak azért, mert bizonyos kultúrákban más a szokás.

Európa és a Közel-Kelet kultúrája eltérő, nálunk valóban nem illik elfedni az arcot a másik elől. Az Iszlám Állam terroristáinak fenyegetése miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy a más kultúrából érkezettekkel szemben végtelenül toleránsak legyünk. A biztonság ennél most sokkal fontosabb, és ezt az Iszlám Államot hozzánk hasonlóan elítélő európai muszlim többségnek is meg kell értenie. Egy burka- és nikábviselést tiltó határozat nem vallási támadás a muszlim közösségekkel szemben, hanem biztonsági intézkedés.”