Pozitív fejlemény az újságosnál kapható magyar képregények számának a növekedése, bár hogy ez tartós lesz-e, ma még korai megtippelni.
„A hazai képregénykiadásban történetileg az amerikai címek fordítás a legerősebb, ami főleg az újságosoknál kapható képregényújságoknak köszönhető. A 2005-ben indult könyvesbolti boom erre a szegmensre is hatott, ám a visszaesés ezt is érintette. Az európai képregények száma 2008-ben volt a csúcson, azóta évi 20 kiadványra látszik beállni, amelyeknek egy része ma már alternatív terjesztési módban realizálódik, a képregényes rendezvények külföldi vendégeihez kapcsolódva. A manga 2006-tól van erőteljesen jelen a magyar képregénypiacon, méghozzá jellemzően könyves terjesztésben. A könyvpiacnak az általános résznél már említett problémáiból kifolyólag ez a szegmens is visszaesett, de stabilizálódott.
A magyar képregények száma és aránya a vizsgált időszakban folyamatosan nő, és 2015-ben fordult elő először, hogy hazai alkotók munkáiból jelent meg a legtöbb, ami a kiadványok 38 százalékát jelenti.
Az »egyéb« kategória a vegyes válogatásokat, a más országokból (pl. Dél-Amerika) származó egyedi képregényeket és a szakirodalmat takarja, ezeknek a kiadványoknak a számában 2006 óta nem nagy a kilengés.”
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Liverpool magyarja több mutatóban is az élbolyban van a Premier League-ben.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
Így aztán a Géniuszt olvasva totál hülyének érzem magam.
Kiemelkedő színvonalú hazánk úthálózata.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
