A magyar képregény ma, számokban

„A hazai képregénykiadásban történetileg az amerikai címek fordítás a legerősebb, ami főleg az újságosoknál kapható képregényújságoknak köszönhető. A 2005-ben indult könyvesbolti boom erre a szegmensre is hatott, ám a visszaesés ezt is érintette. Az európai képregények száma 2008-ben volt a csúcson, azóta évi 20 kiadványra látszik beállni, amelyeknek egy része ma már alternatív terjesztési módban realizálódik, a képregényes rendezvények külföldi vendégeihez kapcsolódva. A manga 2006-tól van erőteljesen jelen a magyar képregénypiacon, méghozzá jellemzően könyves terjesztésben. A könyvpiacnak az általános résznél már említett problémáiból kifolyólag ez a szegmens is visszaesett, de stabilizálódott.

A magyar képregények száma és aránya a vizsgált időszakban folyamatosan nő, és 2015-ben fordult elő először, hogy hazai alkotók munkáiból jelent meg a legtöbb, ami a kiadványok 38 százalékát jelenti.

Az »egyéb« kategória a vegyes válogatásokat, a más országokból (pl. Dél-Amerika) származó egyedi képregényeket és a szakirodalmat takarja, ezeknek a kiadványoknak a számában 2006 óta nem nagy a kilengés.”