Szégyenben

„Az szinte lényegtelen, hogy a nő a Jobbik-közeli N1 TV munkatársaként volt jelen a helyszínen. Már csak azért is, mert a főnöke azonnal kirúgta, miután elfogadhatatlannak nevezte a produkciót. Ami viszont fontos: átléptünk egy határt, amelyen – hihettük –égbe szökő fal, áthatolhatatlan zár tornyosul. Az újságíró úgy rúgott fel embereket, hogy azok nem bántották. Ha ez nem lenne elég, a védtelenek legvédtelenebbjeit támadta meg: a gyermekét a kezében tartó apát és egy kislányt.

Produkciója többet árult el társadalmunk aktuális állapotáról, mint szociológusok tanulmányköteteinek sora. A képsorok megtekintése után a reménytől való teljes megfosztottsággal bambulhatunk csak egymásra. Mert feltételezhetjük ugyan, hogy van visszaút innen, ahol magyar állampolgárok menekülő kislányokat bántanak.

Ám ahhoz, hogy kékülő körömmel, utolsó erőnkkel visszakapaszkodhassunk innen, meg kellene fordulnunk. Csakhogy rohanunk tovább, hagyunk el mindent, ami miatt ezt az országot imádjuk, történelmünket, értékeinket, emberségünket. Újabb és újabb határokat lépünk át illegálisan. Menekülünk a nemzeti szégyenbe.”