„A jómódú családba született, ám egész életét a kommunista mozgalomban eltöltő Ciprasz áll az Európai Parlament előtt, és szolidaritást követel. Például azon tagállamoktól, amelyekben az életszínvonal még ma is jóval a görögé alatt van. Nem véletlenül terjed egy humoros üzenet a Facebookon, melyben az átlag háromszáz euróból élő lett nyugdíjasok azt javasolják a görög kormánynak, hogy ha annyira szolidaritást akar, akkor a még mindig átlag nyolcszáz (!!!) eurós nyugdíjú görögök mondjanak le járadékuk harmadáról, és utalják át nekik. Milyen európai baloldal az, amely utcákra vonul, mert a görög nyugdíjasok nem ezerkétszáz eurót, hanem »csak« nyolcszázat visznek haza, de se Ciprasznak, se bármelyik másik európai baloldali politikusnak szava sincs az ellen, hogy a magyar vagy lett vagy román nyugdíjas két-háromszáz euróból szó szerint nyomorog?
Ennek a baloldalnak teljes immoralitását mutatja, ahogy petíciózik, tüntet, kiáll azon görögök mellett, akik a megszorítások előtt még a németeknél is jobban éltek (több volt az átlagnyugdíjuk, hamarabb mehettek nyugdíjba, nagyobb volt az ingatlanvagyonuk aránya, stb), de teljesen elfeledkezik a kelet-európai nyomorról.
A görögök az elviselhetetlen hisztizésükkel uralják az egész európai közvéleményt; cikkek, elemzések, riportok garmadája készül erről, de senki sem beszél arról, miért keres egy győri vagy kassai munkás ugyanazon munkáért harmadannyit, mint egy ingolstadti. Holott a görög nép az önmaga okozta válságát (elvégre nem a »gonosz« Wolfgang Schäuble, hanem a görög nép tartott fenn három évtizeden át egy korrupt rendszert) a szlovák, szlovén vagy balti nyugdíjasokkal fizettetné meg.”