Ft
Ft
33°C
17°C
Ft
Ft
33°C
17°C
08. 29.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
08. 29.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
kommunizmus Biszku Béla Biszku-per Gellért Ádám 1956 történelem megtorlás vélemény

Biszku-ügy: elsőfokú ítélet és más iratok

2015. június 03. 10:04

Biszku Béla 1994. október 11-én, a salgótarjáni sortűzben tett tanúvallomása itt olvasható.

2015. június 03. 10:04
Gellért Ádám
Nemzetközi jog blog
„A nyilvános és megalapozott társadalmi valamint szakmai vita előmozdítása érdekében teljes terjedelmében olvasható a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélával szemben 2014. május hó 13-án hozott 41(I.)B.2158/2013/29. számú ítélete.

Biszku Béla 1994. október 11-én, a salgótarjáni sortűzben tett tanúvallomása szintén itt olvasható:

Részletek:

»1956. november 4-e után, november-december hónapban a budapesti pártszervezet szervezésével foglalkoztam. Az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja voltam, de kormánynak nem voltam tagja. Belügyminiszter-helyettes sem voltam. 1957. március 1-től lettem belügyminiszter. 1956.november-decemberben nem voltam az első Kádár kormány tagja, a karhatalom szervezésével nem foglalkoztam.  A karhatalom szervezésével foglalkozó ülésre sem emlékszem dátum szerűén, s hogy jelen voltam-e. Ennek dokumentumai fellelhetők, ha vannak.

Az Intéző Bizottság minden ülésén jelen voltam, de arra már nem emlékszem,hogy a november 21-i ülés foglalkozott-e a karhatalom szervezésének témájával. Földes László és Czinege Lajos nem tudom jelen volt-e a november 21-i ülésen, nem tudok már visszaemlékezni. Arról nincs tudomásom,hogy a karhatalmat a rendőrség megbízhatatlansága miatt kellett megszervezni, - a rendőrséget általában megbízhatatlannak nem minősítették, - s nem emlékszem arra sem,hogy ilyen témában én felszólaltam volna.

Az 1956. december 4-től kezdődő tüntetések leküzdésére ellentüntetéseket szerveztünk. Ilyen volt Budapesten, Pécsett és még több helyen. 1956.december 5-6-ra Bp-re szerveztünk ellentüntetést, a következő Pécsett volt. Az erre vonatkozó dokumentumok /híradók, stb./ rendelkezésre állnak. Én a budapesti pártszervezet szervezésével voltam megbízva, - országos funkcióm nem volt. Biztos, hogy kaptunk jelentéseket a vidéki eseményekről, de ezek tartalmára 38 év után már nem emlékszem. […] Az utca visszahódítása részünkről nem fegyverrel,hanem ellentüntetések szervezésével lett megoldva. December 6-án pl. az ellenforradalmárok lőttek a tüntetőkre, de halálos áldozatokról nincs tudomásom. […]  A közbiztonság helyreállítása érdekében volt szükség a karhatalom létrehozására. 1957. tavaszán is zavaros állapotok voltak, ez 1956. novemberében csak rosszabb volt.

Az 1956. november 4-i (valójában december 4.) nőtüntetésnél nem tudok válaszolni  a szovjetek szerepére. Én ekkor fegyveres testülettel nem rendelkeztem. Biztos, hogy volt valamiféle együttműködés a szovjet erőkkel, de ezt nem én szerveztem, feltehetően azok, akik a fegyveres erőkkel foglalkoztak, tehát elsősorban Münnich Ferenc. Nem tudok nyilatkozni olyan megállapodásról,hogy a szovjetek milyen feladatokban vehettek részt. É 1956. november 21-i ülés jegyzőkönyvében Salgótarján neve nem tudom miért szerepel, én Bp-el voltam elfoglalva éjjel-nappal. Salgótarjánnal nem foglalkoztam, így azt sem tudom miért került szóba.

Nem tudom megmondani,hogy Földes László a Katonai Tanácsban milyen szereppel bírt. A Katonai Tanácsnak szerintem csak november 4-ig lehetett tagja. Engem Földes a dec. 4-i katonai tanácsi ülésről nem tájékoztatott. December 8-án nem létezett olyan utasítás, amelynek értelmében a „tüntetőkre lőni kell”, én ilyen kijelentést senkitől nem ismerek. Miskolc, Salgótarján jelentős ipari körzet. Elképzelhető, hogy a november 21-i ülésen ezen városok nevei a rend helyreállításával kapcsolatosan merültek fel. Én napi 12-14-16 órát dolgoztam a szervezéssel, időm sem volt más témakörökkel foglalkozni«.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2015. június 03. 13:38
A Rózsadombi paktum 10. pontja: "10. / Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében." Hogy erről Brüsszel - az Orbán-kormány által menesztett bírók visszahelyeztetésével - honnan szerezhetett tudomást?
Válasz erre
3
1
írmag
2015. június 03. 11:24
A bíró független gondolkodó, csak a valóság tényei nem befolyásolják. (Ady Endre írta még, de a mai napig aktuális) „Őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák,” és nem magyar, öt, meg hatágú, amit szórnak. Működik a hálózatuk.
Válasz erre
1
2
puszika
2015. június 03. 11:01
A vallomás lényege!! NEM EMLÉKSZEM!! A védő kiváló munkát végzett!! A bírói tanács ? Hát ez az! Hol voltál EU bíróság,amikor védted az elkötelezett magyar bírók jogait ?? ITT AZ EREDMÉNY!! Egy ország népében összeomlott az igazságszolgáltatásban meglévő kevés bizalom is!!!!
Válasz erre
6
2
kaktuszvirág
2015. június 03. 11:00
A libás ettől a vén szarjankótól tanulta az" én ott sem voltam" védekezést.
Válasz erre
1
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!