„A nyilvános és megalapozott társadalmi valamint szakmai vita előmozdítása érdekében teljes terjedelmében olvasható a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélával szemben 2014. május hó 13-án hozott 41(I.)B.2158/2013/29. számú ítélete.
Biszku Béla 1994. október 11-én, a salgótarjáni sortűzben tett tanúvallomása szintén itt olvasható:
Részletek:
»1956. november 4-e után, november-december hónapban a budapesti pártszervezet szervezésével foglalkoztam. Az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja voltam, de kormánynak nem voltam tagja. Belügyminiszter-helyettes sem voltam. 1957. március 1-től lettem belügyminiszter. 1956.november-decemberben nem voltam az első Kádár kormány tagja, a karhatalom szervezésével nem foglalkoztam. A karhatalom szervezésével foglalkozó ülésre sem emlékszem dátum szerűén, s hogy jelen voltam-e. Ennek dokumentumai fellelhetők, ha vannak.
Az Intéző Bizottság minden ülésén jelen voltam, de arra már nem emlékszem,hogy a november 21-i ülés foglalkozott-e a karhatalom szervezésének témájával. Földes László és Czinege Lajos nem tudom jelen volt-e a november 21-i ülésen, nem tudok már visszaemlékezni. Arról nincs tudomásom,hogy a karhatalmat a rendőrség megbízhatatlansága miatt kellett megszervezni, - a rendőrséget általában megbízhatatlannak nem minősítették, - s nem emlékszem arra sem,hogy ilyen témában én felszólaltam volna.
Az 1956. december 4-től kezdődő tüntetések leküzdésére ellentüntetéseket szerveztünk. Ilyen volt Budapesten, Pécsett és még több helyen. 1956.december 5-6-ra Bp-re szerveztünk ellentüntetést, a következő Pécsett volt. Az erre vonatkozó dokumentumok /híradók, stb./ rendelkezésre állnak. Én a budapesti pártszervezet szervezésével voltam megbízva, - országos funkcióm nem volt. Biztos, hogy kaptunk jelentéseket a vidéki eseményekről, de ezek tartalmára 38 év után már nem emlékszem. […] Az utca visszahódítása részünkről nem fegyverrel,hanem ellentüntetések szervezésével lett megoldva. December 6-án pl. az ellenforradalmárok lőttek a tüntetőkre, de halálos áldozatokról nincs tudomásom. […] A közbiztonság helyreállítása érdekében volt szükség a karhatalom létrehozására. 1957. tavaszán is zavaros állapotok voltak, ez 1956. novemberében csak rosszabb volt.
Az 1956. november 4-i (valójában december 4.) nőtüntetésnél nem tudok válaszolni a szovjetek szerepére. Én ekkor fegyveres testülettel nem rendelkeztem. Biztos, hogy volt valamiféle együttműködés a szovjet erőkkel, de ezt nem én szerveztem, feltehetően azok, akik a fegyveres erőkkel foglalkoztak, tehát elsősorban Münnich Ferenc. Nem tudok nyilatkozni olyan megállapodásról,hogy a szovjetek milyen feladatokban vehettek részt. É 1956. november 21-i ülés jegyzőkönyvében Salgótarján neve nem tudom miért szerepel, én Bp-el voltam elfoglalva éjjel-nappal. Salgótarjánnal nem foglalkoztam, így azt sem tudom miért került szóba.
Nem tudom megmondani,hogy Földes László a Katonai Tanácsban milyen szereppel bírt. A Katonai Tanácsnak szerintem csak november 4-ig lehetett tagja. Engem Földes a dec. 4-i katonai tanácsi ülésről nem tájékoztatott. December 8-án nem létezett olyan utasítás, amelynek értelmében a „tüntetőkre lőni kell”, én ilyen kijelentést senkitől nem ismerek. Miskolc, Salgótarján jelentős ipari körzet. Elképzelhető, hogy a november 21-i ülésen ezen városok nevei a rend helyreállításával kapcsolatosan merültek fel. Én napi 12-14-16 órát dolgoztam a szervezéssel, időm sem volt más témakörökkel foglalkozni«.”
