„Tehát a legitimitásnak alapvetően három összetevője van: a legalitás (szabályoknak megfelelően megszerzett hatalom, legyenek azok akár ad hoc íratlan, akár merev írott eljárási szabályok), a normatív igazolás (a rendszer igazolható-e olyan közösen vallott morális és politikai szempontból védhető elvek mentén – például a hatalmi rendszer közérdeket szolgál-e magánérdekkel szemben stb.) és a kifejezett beleegyezés (a hatalmat nyilvánosan támogatják).
Ha az első feltétel nem áll fenn, akkor a hatalom illegitim, ha a második, akkor a hatalom a támogatottság mértékétől függetlenül legitimációs deficitben van, ha viszont a harmadik nincs meg, akkor a konszenzust felmondó nyilvánosan és kihívóan demonstráló aktusok révén a hatalom delegitimálódik. Egy dolgot azonban sosem szabad elfelejtenünk: a demokrácia lényege az, hogy a kormányzat legitimitása elválik a politikai rendszer legitimitásától. Egy jó rendszerben tehát sokszor kerülhet sor kormányváltásra rendszerváltás nélkül.
Ily módon arra kell készülnünk, hogy az Alaptörvény is végső soron el emelkedni a regnáló magyar kormánytól. Éppen ezért ma már nem az számít igazából, hogy ki dicsőíti, ki vitatja, ki akarja eltörölni az új alkotmányt. Ezeknek a magatartási formáknak ugyanis mindegyike felfedezhető lesz a jövőben is. A tét szerintem ennél jóval komolyabb.
A formálódó új magyar állam a tét – amely reményeink szerint erősebb, gyorsabb, hatékonyabb, intelligensebb, mint a korábbi. Sokan állítják, hogy a nyugati állammodell válságban van. Vannak olyanok, akik szerint a nyugati államiság új, negyedik forradalma zajlik. Idehaza, a közép-kelet európai sajátosságok között is számos olyan hazai kormányzati lépés, szakpolitikai ügy, jelentős változás van, ami mintha ugyanennek a forradalomnak a folyamatban létére utalna. Az Alaptörvény legitimitása, és áttételesen az új politikai rendszer sikere pedig leginkább ezen áll vagy bukik. Nem a mostani ünnepségen. Nem a most vagy korábban zajló politikai vitákon. Nem egy esetleges új kormányzati formáció rendszerhez való hozzáállásán. Hanem azon, hogy a most megerősített állam képes lesz-e Magyarországot társadalmi, szociális, gazdasági téren nemzetközi összevetésben is előbbre juttatni.”