4 éves az Alaptörvény. Hány éves az új magyar állam?

2015. április 24. 14:09

Az Alaptörvény legitimitása, és áttételesen az új politikai rendszer sikere azon áll, hogy a most megerősített állam képes lesz-e Magyarországot társadalmi, szociális, gazdasági téren nemzetközi összevetésben is előbbre juttatni.

2015. április 24. 14:09
Orbán Balázs
Orbán Balázs
Mozgástér

„Tehát a legitimitásnak alapvetően három összetevője van: a legalitás (szabályoknak megfelelően megszerzett hatalom, legyenek azok akár ad hoc íratlan, akár merev írott eljárási szabályok), a normatív igazolás (a rendszer igazolható-e olyan közösen vallott morális és politikai szempontból védhető elvek mentén – például a hatalmi rendszer közérdeket szolgál-e magánérdekkel szemben stb.) és a kifejezett beleegyezés (a hatalmat nyilvánosan támogatják).

Ha az első feltétel nem áll fenn, akkor a hatalom illegitim, ha a második, akkor a hatalom a támogatottság mértékétől függetlenül legitimációs deficitben van, ha viszont a harmadik nincs meg, akkor a konszenzust felmondó nyilvánosan és kihívóan demonstráló aktusok révén a hatalom delegitimálódik. Egy dolgot azonban sosem szabad elfelejtenünk: a demokrácia lényege az, hogy a kormányzat legitimitása elválik a politikai rendszer legitimitásától. Egy jó rendszerben tehát sokszor kerülhet sor kormányváltásra rendszerváltás nélkül.

Ily módon arra kell készülnünk, hogy az Alaptörvény is végső soron el emelkedni a regnáló magyar kormánytól. Éppen ezért ma már nem az számít igazából, hogy ki dicsőíti, ki vitatja, ki akarja eltörölni az új alkotmányt. Ezeknek a magatartási formáknak ugyanis mindegyike felfedezhető lesz a jövőben is. A tét szerintem ennél jóval komolyabb.

A formálódó új magyar állam a tét – amely reményeink szerint erősebb, gyorsabb, hatékonyabb, intelligensebb, mint a korábbi. Sokan állítják, hogy a nyugati állammodell válságban van. Vannak olyanok, akik szerint a nyugati államiság új, negyedik forradalma zajlik. Idehaza, a közép-kelet európai sajátosságok között is számos olyan hazai kormányzati lépés, szakpolitikai ügy, jelentős változás van, ami mintha ugyanennek a forradalomnak a folyamatban létére utalna. Az Alaptörvény legitimitása, és áttételesen az új politikai rendszer sikere pedig leginkább ezen áll vagy bukik. Nem a mostani ünnepségen. Nem a most vagy korábban zajló politikai vitákon. Nem egy esetleges új kormányzati formáció rendszerhez való hozzáállásán. Hanem azon, hogy a most megerősített állam képes lesz-e Magyarországot társadalmi, szociális, gazdasági téren nemzetközi összevetésben is előbbre juttatni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egyetmondok
2021. április 27. 17:19
" Tehát a legitimitásnak alapvetően három összetevője van: a legalitás (szabályoknak megfelelően megszerzett hatalom, legyenek azok akár ad hoc íratlan, akár merev írott eljárási szabályok), a normatív igazolás (a rendszer igazolható-e olyan közösen vallott morális és politikai szempontból védhető elvek mentén – például a hatalmi rendszer közérdeket szolgál-e magánérdekkel szemben stb.) és a kifejezett beleegyezés (a hatalmat nyilvánosan támogatják). Ha az első feltétel nem áll fenn, akkor a hatalom illegitim" -- Hát,hát...,egy ilyen írás előtt a szerző legalább azt át kéne fussa(vagy meg kéne kérdezzen egy nála ebben műveltebbet), hogy a legális ellentéte bizony nem az illegitim,hanem az illegális. Mert így ez zavaros,s e zavarosságot az se teszi tisztábbá, hogy az írás további részében helyesen állapítja meg,hogy ennek új politikai,államhatalmi rendszernek a legitimitása még a jövő kérdése,amihez azért jó lenne legalább azt tisztázni,hogy ez a - vitathatatlanul - vadiúj fideszes állam micsoda is tulajdonképpen...
Kommentelő
2021. április 27. 17:17
Na, újabb 360e forintos blogposzt. Ez is megvolt, Balázska, lapozzunk.
balbako_
2016. február 17. 17:17
Miért is nincs egyezség? Mert a derék ellenzék nem vett részt a vitán! És miért nem? Mert nem garantálta a többség, hogy a kisebbségi vélemény bekerül az alkotmányba. Az ellenzék ezt értette "demokrácia" alatt. Röhej! Akkor kussoltok, most már végleg kuss!
BőröndÖdön
2015. április 30. 10:28
Egypárti alaptörvény,annyit is ér...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!