Elég volt a problémák elhazudásából, különben jön a Jobbik!

„Vidék és főváros kölcsönösen nem érti egymás értékrendjét, habitusát, problémáit. A mezőkövesdi, mátészalkai, olaszliszkai nyugdíjasnak nem az a gondja, hogy melyik szereposztásban nézze meg a legújabb musicalt vagy kivel trécselje át a délelőttöt a Gerbaud-ban, hanem hogy az öregezők ne őt szemeljék ki következő áldozatnak nyugdíjosztás után.

Salgótarjánban nem hallatszik a Szent István körúti kávéházak kanálcsörgése, Újlipótváros pedig szándékosan nem akarja meghallani Szabolcs, Borsod, Nógrád, Heves megye égbekiáltó panaszait. Aztán kipirult fejjel megy az értetlen hápogás, amikor a 33 ezres Ózd azt mondja: torkig van azzal, hogy fényes nappal rettegni kell az utcán és a szavazatával megbünteti a komplett politikai osztályt.

Az eddigi politika totális kudarcot vallott: lustaságból, gyávaságból a szőnyeg alá söprűzte a problémákat, de már tarthatatlan a helyzet, mert naponta botladozunk a halmokban.

Egy társadalomra érzékeny baloldalnak már régóta az lenne a kötelessége, hogy a Jobbik által felvetett, sokszor nagyon is létező gondokra kínáljon egy tisztességesebb, humánusabb megoldást. Ehelyett mit csinálnak a mai napig? Elhazudják a többmillió ember mindennapos tapasztalatát jelentő problémák létezését!

Vegyük észre: a baloldali értelmiség teljes öndefiníciója hazugság. Szolidaritás? Milyen szolidaritásról beszél az, aki az elmúlt 25 évben soha nem az áldozatokkal, hanem mindig az elkövetőkkel volt szolidáris? Aki mindig az elkövetők bűnét akarta megmagyarázni, bagatellizálni, elmaszatolni, miközben egyszer nem vállalt közösséggel a kirabolt, brutálisan bántalmazott állampolgárokkal, meg a tízezer forintjuk miatt meggyilkoltak hozzátartozóival.

Drága jó filozófusok, szociológusok és a nekik megfelelni óhajtó baloldali politikusok! A vidéken élő emberek folyamatosan elmondják, kik és hogyan teszik pokollá az életüket. Elmondják az RTL Klub riporterének, elmondják a cikkeitek alatt a kommentekben és elmondják a rendőrségi jegyzőkönyvekben. De nektek eddig kényelmesebb volt elhazudni a dolgot, és a szerencsétlen kis vagyonkájukat féltő nyugdíjasokat meg a hatéves kisfiukat rettegve iskolába küldő szülőket rasszistázni, intoleránsozni, leprázni.”