„Amit megtett az MKP Szlovákiában, megtette az RMDSZ Romániában: az skóciai népszavazást megelőző napon az erdélyi magyarok legnagyobb pártja is közzétette autonómiatervezetét. Ahogy Szlovákiában az MKP képviselői hangsúlyozták az ország területi integritásának szentségét, úgy Romániában Kelemen Hunor is kiemelte, hogy az egységes és oszthatatlan Románia kereti között képzeli el a párt Maros, Hargita és Kovászna megye autonómiáját. Az RMDSZ a dél-tiroli autonómiamodellt ültetné át román jogi környezetbe. A reakciók persze román részről nem maradtak el, pártállástól függetlenül elítélve a dokumentumot – és egyáltalán, az autonómiának már csak említését is. Az erdélyi magyar politikai ellenlábasok, elemzők is számos hibát találtak a statútumban, egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a tervezetben elvész az autonómia, és a dokumentum nem a történelmi Székelyföldre vonatkozik. Ugyanakkor az RMDSZ tervezetének nyilvánosságra hozatalával azzal szembesítette a román társadalmat, hogy az autonómiával nem csak a szélsőségesnek nevezett kis magyar pártok foglalkoznak, és ezzel talán nagyobb esély nyílik arra, hogy a politikai diskurzus részévé váljon egy higgadt vita a témáról – mint ezt Kelemen Hunorék is remélik. Azzal, hogy az RMDSZ kilépett a kormánykoalícióból az elnökválasztást követően, 2015-ben talán nagyobb mozgástér nyílik számára a statútum ismertetését, vitáját illetően.
Véleményem szerint azonban 2015 nem az autonómia, de még csak nem is az autonómiáról való vita éve lesz. A többségi társadalmak mind Szlovákiában, mind Romániában az autonómia szó hallatán rendszerint szeparatizmusra, irredentizmusra, stb. gondolnak, és ilyen légkörben értelmes vitát nyitni akár csak a politikai eliten belül rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen. Kárpátalját tekintve pedig minden azon múlik, sor kerül-e a közigazgatás bármiféle reformjára (decentralizációjára). Ha történnek ilyen lépések, akkor véleményem szerint a kárpátaljai magyar érdekképviseletek magukra lesznek utalva, hiszen a jelen külpolitikai helyzetben nem gondolom, hogy a magyar diplomáciának jelentős mozgástere lenne, illetve bárhonnan is számíthatna hatásos támogatásra.”
