„Mert a Kocsis-féle aljasság nem több rettegés teli terelésnél, ami persze a megszokott nívótól nem tér el.
Hogy miről is kell eltéríteni a közbeszédet? Pár, csak az elmúlt napok terméséből - a teljesség terjedelmi lehetetlenségét figyelembe véve. Hogy Orbán szerint heti hat napi munkából meg lehet élni – nem, pedig ötből, ahogyan kéne.
Hogy Harrach bús képű szentbogáncs szerint a gyerekek csakis azért mennek reggeli nélkül iskolába, mert nem éhesek, és, hogy ez egy életforma. (Ó, hogy formálódna ilyenné az élete…!)
Hogy Rogán önkormányzata maffiózóknak, és/vagy barátoknak fincsizte át a belvárosi ingatlanokat. Hogy lakástáppal szórja a Pasa parkot, amitől az gyors növekedésnek indul. (Pláne, hogy a polihisztor Rogánné Cili a »Kettő plusz egy lábon kihordott agyhalál« című főzőműsorban, két csicseri cukilány társaságában épp most jelentette be: felgyújtotta a lakást, mert az égő olajat vízzel oltotta.) (...)
Ha Kocsis összes »drogüldözöttje«, az egymillió gyermek szülei, minden megalázott, kifosztott, a terelésből végképp nem kérő polgár december 16-ikán kilátogat az utcára, derék sokadalomra számíthatnak.
Ja, és a vallomás: kedves Máté, régóta függővé váltam. Rendszeresen dihidrogén-oxidot fogyasztok. Pontosan tudom, életveszélyes is lehet, megvonása pedig halált okozhat – és mégis. E cikkemet is ennek hatása alatt írtam. Mi lesz most velem?”