2015 reggele

„Nézzetek már magatokba! Milyen baloldal az, amelynek máig nem sikerült még egy Horn Gyula tehetségű méregkeverőt sem felnevelnie? Milyen baloldal az, amely politikailag megfojtotta a 2006-ban egyetlen pillanatra európai horizontú programot felmutató kormányfőjét, hogy aztán dj-ként végezze? Mert az a baloldal kormányzati hatalmát féltve megrémült attól, hogy saját értékei szerint modernizálja az országot. Rájöhetett ugyanis, hogy nincsenek értékei, csak a megóvandó hatalma. Előjogai vannak. A bukás után meg csodálkozott, hogy a jobboldal megteszi. Megöli az egyéni és közösségi szabadságot, megvakítja a rendszert vigyázó szemeket, mind szűkebbre méri a szabadság terét. Mert ezek az ő értékei.

Mit tiszteljen egy új generáció (s mit egy csalódott öregebb) egy olyan korszakban, amelynek már a hajnalán a múltba révedő ostobaság mentén kettéhasadt az értelem: apák és fiúk, népi és urbánus. Mit tiszteljenek egy olyan korban, amelyben a kádárizmus áporodott levegőjét egy akkor ugyancsak friss nemzedék nemhogy kiszellőztette volna, de az általuk kitárt ablakokon még bűzlőbb mocsárszag áradt be. Mit tiszteljenek az oda-vissza tisztázatlan ügynök-múlt sáron, a hatalom morált és etikát megtagadó pragmatista akarásán, a gazdasági háttéralkukon, a korrupción…

Azt mondjátok, parlamentarizmus, parlamenti pártok nélküli demokrácia nem létezik. Igazatok lenne, ha nem csak a saját pártjaitokra gondolnátok. Hogy csak ti vagytok a pártok, és utánatok vége szakad a világnak. Miért gondoljátok, hogy csak ti lehettek a baloldal, a liberalizmus, vagy a zöld politika egyetlen, hiteles és persze legnagyobb képviselői? Ti, akik 2014 hajnalán, négy év Fidesz-kormányzás után még azt sem értettétek meg, hogy az ország csendes többségének nem elég a kormányváltás, rendszerváltás kell. Nem értettetek meg semmit, annyira elmerültetek a kicsinyes pozícióharcban, hogy aztán csodálkozzatok a vereségen és a népet mondjátok ostobának. Mert önként, szabadon az orbáni teljhatalmat választotta. Pedig nem a nép az ostoba, ha nem akar benneteket követni, hanem ti vagytok azok! A hatalom is az, mert elhiszi, hogy politikai támogatottsága társadalmi támogatottság, ezért mindent megtehet. De: ti is azok vagytok, mert legfeljebb arra juttok, nem kellettetek, ám hogy miért nem, azon már nem tipródtok. A nép nem ostoba, nagy többsége nem szavazott az etatista rendszerre. De rátok sem, mert látta, hogy kormányzásra képtelenek vagytok.

Mindahányan az orbáni rendszer része lettetek. Amelynek bornírt alaptörvényére esküt tettetek. Beültetek a parlamenti székek melegébe. Ahelyett, hogy 1789 mintájára a Labdaházba vonultatok volna, kimondva: soha el nem válunk egymástól, és mindenütt összegyűlünk, ahol a körülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a IV. Köztársaság alkotmányát meg nem alkotjuk és szilárd alapokra nem fektetjük.

Csendben menjetek hát ki a köz tereire, így erősítsétek a tiltakozás új hullámait, hagyjátok meg az új generációknak, hogy úgy, ahogy nekik tetszik, tegyék meg, amit megtenni gondolnak. Az idő eldönti: elsorvadnak-e, mint ti, vagy életben maradnak, a nép javára.”