Nix ugribugri

„Nix ugribugri, így intézte el (»ahogyan a Fideszben mondják«) péntek reggeli rádióinterjújában a kormányfő az internetadót, s ezzel a maga részéről le is vette napirendről a kérdést. Hirtelen mellékessé is vált az a látványos ugribugri, amely amúgy Orbán Viktor egyhetes szótlanságát (legutóbb múlt pénteken nyilatkozott meg Brüsszelben) kísérte itthon. Legalább négy-ötféle magyarázkodást kaptunk közben a nemzetgazdasági minisztertől a rezsibiztosig arra, miért és hogyan is kell voltaképpen megadóztatni az internetforgalmat. Most a kormányfő mindahányból karikatúrát csinált: gúnyrajz lett a »marad a netadó« makacs határozottságából és a jövő évi költségvetés beterjesztőjéből is. De: nagy sóhaj, a vezér hazatért, most majd egyetlen politikai szemhunyására módosítják a büdzsé tervét, oldódhat a feszültség. (...)

A tiltakozó mozgalom elérte közvetlen célját, a jövő évi költségvetés legirritálóbbnak bizonyult, pénzügyileg morzsányi, 25 milliárdos tétele eltűnik. A hatalom reményei szerint anélkül, hogy egy általánosabb, tömeges kormánykritikában kiteljesedhetne. Nem tudjuk azonban, valójában mekkora presztízsveszteséget szenvedett el a jövőre nézve a kormányfő (nem ez volt az első, d ez volt eddig a legnagyobb). Nem tudjuk, mennyire rögzült a sikeres tiltakozás közösségi élménye az utcára vonulók fejében, s hogy ez milyen mértékben morzsolja a hatalom megdönthetetlenségéhez fűződő tévképzetet. Csak annyit látni: a »nix ugribugri« nyomán az a tiltakozó hang, amit a netadó terve kiváltott, egyelőre nem szólal meg az egyéb költségvetési sorok láttán.

Nem kezd senki »ugribugriba« amiatt, hogy brutálisan kevesebb jut majd oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra, a társadalom többségének nyomorultjaira, viszont százmilliárdokkal több jut az állam működtetésére. A hatalomnak önmagára.”