Most értem meg a szlovákokat, akik büntetik, ha a turistáknak más, mint az ő idegenvezetőjük magyarázza például Pozsony nevezetességeit.
„Az első példámat egy Németországban élő barátom írta nekem, de kitette a Facebookra is. Jól ismerem, szavahihető, két lábon a földön járó ember. Sokat van itthon, az élmény, amit megosztott velem, itt történt a budapesti Szabadság téren. Idézek: »Unokáimmal sétáltam a Szabadság téren, amikor egy nagy francia turistacsoport érkezett oda. A magyar idegenvezető (talán harmincéves lehetett) elkezdte magyarázni a nemrég állított emlékmű és a körülötte látható plakátok és egyéb tárgyak történetét és jellegét. Akkor figyeltem igazán oda, amikor a következőket mondta: „Magyarország megszállására csak 100-150 SS-katonára volt szükség, mert semmiféle ’resistance’ nem volt. Azután a magyarok 650 000 zsidót deportáltak, de a németek ezt megsokallták és leállították a deportációt.”«
Olyan jó lenne hinni, hogy az idegenvezető csak tudatlan. Félek, hogy nagyon is tudatos. Ráadásul úgy hazudik, ahogy az a legveszélyesebb: részigazságot mond. Mert valóban nem volt érdemi ellenállás ama gyászos márciusban. Részben éppen az ellenállás kilátástalansága miatt. A németek ugyanis több irányból jöttek és nagy erővel szállták meg az országot.
A másik történet akár sikertörténet is lehetne, engem mégis nagyon elkeserít. Egy civilszervezet néhány tagja a Budapesti Történeti Múzeumban járt. Döbbenten észlelték, hogy Mátyás király kolozsvári szobrát, Fadrusz János alkotását a múzeum magyar és angol nyelvű ismertető táblája „már felállítása pillanatától a szeparatista nacionalizmus ikonikus alkotásának” nevezte. A megdöbbenést tiltakozás követte, a sajtó is hírt adott a botrányról, s a panasztevők elérték, amit akartak: a jövőben csupán Fadrusz János ikonikus alkotásáról szól az ismertető. Győzelem?
Győzelemnek győzelem, de az alapvető probléma nincs megoldva. Számolnunk kell azzal, hogy számos identitászavaros ember él közöttünk. Nem vonzza őket a nemzet fogalma, hanem épp taszítja. Képtelenek megtalálni a középutat a nacionalizmus és a kozmopolitizmus között. Ám ahogy pedofil ember nem dolgozhat egy iskolában, ugyanúgy az ilyen identitászavaros ember sem tevékenykedhetne ott, ahol a feladat a nemzeti múlt őrzése, a nemzeti kultúra terjesztése.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A fürdő látogatóinak száma évről évre emelkedik.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
