Felmerül a kérdés, hogy Simor független volt-e vagy inkább politizált a jegybankkal? Szerintem kétség sem férhet ahhoz, hogy ez utóbbiról volt szó.
„Az elmúlt negyedszázad magyarországi történelme azt igazolta, hogy a baloldali kormányok alatt soha nem hangzott el sem hazai, sem nemzetközi kritika a jegybanki függetlenség kormányzati korlátozásáról, jobboldali kormányzat idején meg szinte másról nincs is szó, mint a jegybanki függetlenséget »ostromló« kormányzatról. A leginkább szembetűnő különbség a Simor András vezette jegybank óta figyelhető meg. Simor a 2008-as válság kitörésekor a jegybanki vezető kamatot az egekbe (tizenegy és fél százalékra), messze az infláció fölé emelte. Tette ezt úgy, hogy közben a legtöbb központi bank inkább gyorsan csökkentette a kamatot, több ezek közül messze az aktuális infláció szintje alatt tartotta. Ezek éppen ezzel serkentették a gazdaságot. A gazdaság növekedési esélyeit megsemmisítő hazai kamatszint miatt az akkori balliberális kormánynak egy rossz szava sem volt, mondván, a jegybank független, ezért azt csinál, amit jónak lát. A brutális kamat ezután elriasztotta a forinttól a hazai ügyfeleket, ezzel is magyarázható a tetemes devizaalapú hitelállomány állandósulása. Némi mérséklés után Simor a 2010-ben belépő Orbán-kormányt ismét kamatemeléssel üdvözölte. A hét százalékkal messze az infláció felett tartott alapkamat csak akkor kezdett mérséklődni, amikor a monetáris tanácsban a korábbi egyfős Simor-ellenzék többségbe került. Az új jegybanki vezetés pedig gyors egymásutánban hozta a kamatokat a reális szintre.
Felmerül a kérdés, hogy Simor független volt-e vagy inkább politizált a jegybankkal? Szerintem kétség sem férhet ahhoz, hogy ez utóbbiról volt szó. 2010-ig felzárkózott a kormány nemzetközi befektetőket kiszolgáló kurzusához, »így támogatta annak gazdaságpolitikáját«, 2010 után pedig a magas kamatokkal akadályozta a kormány gazdaságpolitikáját. Számokban kifejezve a jegybank eszeveszett monetáris politikája következtében 2010-ig a kormánnyal egyetértve, majd a váltás után annak ellenében az ország ezermilliárdokban mérhető nagyságrendben veszített forrásokat.
Bár a jegybank az országtól független volt, teljes mértékben a pénztőke iránymutatását, irányvonalát követte, annak politikáját folytatta. Ez nem szakmai hiba volt, hanem maga a hazaárulás, eddig büntetlenül.”
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Boros Imre szerint „az egész nyugati világ forrásban van”.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
„Ahol én mozgok, nem találkoztam ilyen fordulatokkal, ott nem használnak ilyen mondatokat” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
