Eldöntötte Trump, mi legyen az óraállítással
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Az ország két fele nácinak, illetve terroristának tartja egymást, Ukrajna régi-új irányítói zavaros körülmények között szerezték meg a hatalmat.
„A moszkvai és kijevi pátriárka külön is kitért üzenetében az ukrán válságra, ám mondanivalójuk ezen része már kevésbé a megértést, inkább a politikai, kulturális és vallási szembenállást húzta alá. Kirill pátriárka, aki látványosan távol maradva a Krím csatlakozását szentesítő ünnepi ceremóniától is, most azért is imádkozott, hogy »senki se pusztíthassa el a Szent Oroszországot«. Arra is kitért, hogy Ukrajna az oroszok számára ugyan külföld, de szellemileg és történelmileg sosem volt az. A pátriárka jogot formált az ukrajnai ortodoxok szellemi vezetésére is, amikor úgy fogalmazott, hogy Ukrajna továbbra is az ortodox kereszténység része, majd finom politikai oldalvágással reményét fejezte ki, hogy Kijevben legitim módon zajlik le majd az elnökválasztás. Nála is keményebb és engesztelhetetlenebb volt a Moszkvai Patriarkátus fennhatósága alól az ország függetlenné válása után kiszakadt ukrán ortodox egyház vezetője, Filaret kijevi pátriárka, aki arról beszélt, hogy az Ukrajna ellen agressziót elkövető orosz ellenség nem győzhet, hiszen Isten nem állhat a rossz oldalon. Hasonló szellemben a megbékélés ünnepén is megáldották a harcosokat és fegyvereiket a pópák a barikád mindkét oldalán. Ezek után aligha meglepő, hogy a húsvét sem telt el áldozatok nélkül Ukrajnában.