Az Állami Számvevőszék munkája és az adósságszabály (1)

„Az államadósság-mutató számlálójához kapcsolódó ellenőrzések

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az ÁSZ szisztematikusan végignézte, hogy a közszféra milyen szervezeteinek a tevékenysége járul hozzá jelentősebb mértékben az államadósság növekedéséhez vagy éppen csökkentéséhez, és ezen szervezetek ellenőrzésére kiemelt figyelmet fordítunk. Nyilvánvaló például, hogy rendszeresen ellenőriznünk kell az Államadósság Kezelő Központ Zrt. működését, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a 20 ezer milliárd forintot meghaladó államadósság finanszírozása milyen költségekkel, mekkora kockázatokkal jár. Gondoljanak csak bele, hogy a finanszírozási költségek egy százalékos emelkedése a költségvetés részére több mint 200 milliárd forintos kiadásnövekedést jelent. 

Az állam adósságának kezelését az ÁSZ korábban is ötévente célzott ellenőrzés keretében vizsgálta. A legutóbbi ellenőrzésünk azonban már nemcsak a központi alrendszer adósságának ellenőrzésére terjedt ki, hanem az önkormányzati alrendszerben és az egyéb kormányzati szervek körében keletkezett adósságokra is. Az Alaptörvény hatályba lépése óta a költségvetési törvényjavaslat véleményezését megalapozó ellenőrzéshez kapcsolódóan minden évben célzottan ellenőrizzük az államadósság számbavételének teljes körűségét és tervezésének megalapozottságát.

Az államadósság növekedéséhez az önkormányzatok és a többségi állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok eladósodása is hozzájárul. Ezért az elmúlt három évben nagy súlyt fektettünk az önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzésére. Állíthatom, hogy az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak a számvevőszék általi tényszerű feltárása is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került. Az új önkormányzati szabályozás sokkal jobb lehetőségeket teremt, de egyfajta kényszert is jelent a kiegyensúlyozott gazdálkodásra. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyfelől azt, hogy megszűnt az a helyzet, amelyben az önkormányzatok túl voltak terhelve részlegesen finanszírozott közfeladatokkal. Másfelől pedig azt, hogy megszűnt az önkormányzatok korlátlan hitelfelvételi lehetősége. A hitelek korlátozása azonban még önmagában nem kényszeríti ki az egyensúlyt. Ellenőrzéseink során is gyakran tapasztaltuk, hogy az eladósodás a szállítói tartozások növekedésében ölt testet. Következésképpen az egyensúly újbóli megbomlását csak akkor lehet elkerülni, ha az önkormányzatok gazdálkodásának a színvonala emelkedik. Ezért az ÁSZ önkormányzati ellenőrzéseitmost a belső kontrollrendszer kiépítésére és működésére, valamint a vagyongazdálkodásra koncentrálja.”