A LÉT a tét?

„Sokakban azért vált ki reflexszerűen megütközést a feltétel néküli alapjövedelem javaslata, mert úgy vélik, hogy mindenkinek dolgoznia kell, hisz munkaalapú társadalomban élünk. A valóság ezzel szemben az, hogy hazánk már kevesebb mint tízmilliós népességének nagyobbik része nem dolgozik és mégis jövedelemhez jut. 

Ezt azért fontos tudatosítani, mert az »aki nem dolgozik, ne is egyék« (bibliai forrású) népi bölcsesség logikája ma már aligha értelmezhető eredeti formájában. Még az aktív keresők száma is csak most érte el 1993 óta először a négymillió főt, de valójában azok, akik a hétköznapi fogalmaink szerint állandó, napi nyolcórás munkahellyel rendelkeznek, legfeljebb hárommillióan lehetnek. Tehát valójában a mai rendszerben is az emberek döntő többsége (hatvan–hetven százaléka) munka nélkül jut jövedelemhez. Elgondolkodtató az is, hogy a nettó munkabérek aránya az összes jövedelmen belül legfeljebb huszonkét százalékot tesz ki. Gyakorlatiasan leegyszerűsítve úgy is felfoghatnánk, hogy valójában csupán arról volna szó, hogy az eddig sokszor valóban meglehetősen bonyolult bürokratikus procedúrához kötött feltételek helyett alanyi jogon, de lényegében ugyanazok és nagyjából ugyanannyi jövedelemhez jutnának. Természetesen nem vagy legalábbis nem csak erről van szó! Hanem a nyugatias modernitás, magyarul a kapitalizmus legalapvetőbb ellentmondásáról is. Arról, hogy amit gazdaságnak hiszünk, az csak egy jelentéktelen mutatványosbódé, amit azért üzemeltetnek a világot uraló erők, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a lényegről. Arról, ami abban áll, hogy a »láthatóságok« piacgazdasága alatt és felett két hatalmas, »láthatatlan« birodalom terül el, és mivel ők az igazi főszereplők, így őket kell nem létezőként feltüntetni.

A látható piacgazdaság alatt a családok, a kis emberi közösségek szolidaritásra, együttérzésre, segítőkész önzetlenségre épülő, az életet mindig újrateremtő rétege húzódik meg. Valójában minden emberi érték (legyen az anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi érték) csakis és kizárólag itt jön létre, és ezért nem szabad létezőnek feltételezni. A látható piacgazdaság felett viszont a globális tőkének az önzésre és a mértéktelen hatalomkoncentrációra épülő, a létet nem újrateremtő, hanem ellenkezőleg, a létet felélő struktúrája található. Természetesen szintén láthatatlanul.”