„Azóta - harmadik napja - várja a hűtőben, hogy ismét megörvendeztessen. Nos, most ismét vallatom. Az illata - nyilván - még sűrűbb még inkább ásványos-köves, de édes is és mentolos is. Áradó és még inkább rabul ejt, mint frissen. Amit pedig csak Szepsy bornál tapasztalok, hogy képes a dimenzió határokat összenyitni. Különös erővel bizserget. Egy szippantás és elveszett az ember. Magával ránt, de felfelé.
Az íze pedig? Nem kell semmit enni mellé! Jól lakik az ember izmos, gömbölyű savaitól, dús ásványosságától. Ami pedig férfiasságának tartósságát illeti: ennek a típusnak soha nem volt és nem is lesz kapuzárási pánikja, a végsőkig bírja, a kínvallatástól sem törik meg. A Felsőbb Rend embere, azaz bora. Igazi Gladiátor.”