Örüljetek, hogy nincs háború!

„Az egyetlen irány, ami egyértelműen körvonalazódott ezeken a megbeszéléseken az volt, hogy emlékeztetni kell az európaiakat, és főleg a fiatalokat, hogy értékeljék: nincs háború.

Ahogy a Tomás Sedlácek cseh közgazdász mondta, lehet, hogy sokat vacakol az EU a pénzügyi válsággal, és nem biztos, hogy mindig jól dönt, de először fordul elő az európai történelemben, hogy az erősebb országok nem elfoglalják a gyengébbeket egy ilyen szituációban, hanem pénzt adnak nekik. Visszatérő gondolat volt, hogy Európában mindig háborúk dúltak néhány évtizedenként, az egységesítés csak despotáknak sikerült (római császárok, Nagy Károly), de most a vitakultúrán alapuló rend alakult ki, és ezt kellene értékelni. Ahogy kívülről értékelik is, mert például Ukrajnából nézve az átlagembereknek is nagyon vonzó az Európai Unió.

Ennél többre azonban nem mentek, mert a felszólalók többségének beszéde vagy közhelyekbe fulladt (az egység a sokféleségben, milyen jó!) vagy több EU-s pénzt követeltek tudományra és kultúrára (például Agnieszka Holland lengyel filmrendező még Varsóban). Voltak egészen megdöbbentő, szinte az 50-es évek Magyarországát idéző felszólalások arról, hogy a művészek alkossanak az európai egység jegyében, voltak kifejezetten szórakoztató felszólalások is (például egy bolgár képzőművész saját provokatív képeit mutatta be), voltak lelkesedő kinyilatkoztatások (az európai szabadságjogokra példaként tekint az egész világ), de hogy ebből mi sül ki, az végig nem volt világos. Lesz egy nyilatkozat márciusban, a szövegezésbe magyar részről Konrád György író szólhat majd bele.”