A közösség felelőssége, hogy annak is járjon az emberi élet anyagi feltételeinek minimuma, aki önerejéből – időlegesen vagy soha – nem tudja megteremteni azt.
„ALAPJÖVEDELEM. Ma a szociális támogatást és segélyt hatalmas adminisztratív költségekkel, a szegényeket megbélyegző és kiszolgáltatottá tévő módon, alacsony hatékonysággal osztjuk el. Az emberhez méltó élet alapjog, mely mindenkit megillet. Senki nem élhet végletes szegénységben, ahogy jogfosztottságban sem. A közösség felelőssége, hogy annak is járjon az emberi élet anyagi feltételeinek minimuma, aki önerejéből – időlegesen vagy soha – nem tudja megteremteni azt. Az alapjövedelem a ma is létező pénzbeni szociális támogatások helyett jár. Állampolgári jogon, minden felnőttnek, akár van más jövedelme, akár nincs.
Hétköznapi tapasztalatunk, hogy minden olyan, újraelosztás révén nyújtott közszolgáltatás – iskola, kórház, út, rendőrség, bíróság stb. –, melyet a közösség valamennyi tagjának biztosít, egyenlőtlenül oszlik el. A jobb módúak többet és jobb minőségben tudnak »használni« a közösség szolgáltatásaiból, mint a szegények. Ez az egyik legfontosabb oka a szegénység újratermelődésének.
A radikális változás első lépése tehát a fontossági sorrend megváltoztatása. Nem nehéz belátni, hogy ha valaki kisgyermekként éhezik, olyan családban nevelkedik, ahol a napi betevő megszerzése is jelentős gond, ahol nincs meleg télen, ahol a nyomor elviselésének egyetlen útja az alkohol és a drog, ott a gyermek nem szerzi meg azokat a készségeket, melyek az iskolai oktatásban való részvételhez szükségesek. Így nem csodálkozhatunk, ha kihullanak az iskolából. Ma a gyerekek továbbtanulását – így életlehetőségeit – közel nyolcvan százalékban az határozza meg, hova születnek. Ez szégyen és gyalázat. A szegénység miatt növekszenek az egészségügyre, a közmunkára, a rendőrségre, a bíróságokra költött közpénzek. Az emberi méltóság tisztelete, a sorsközösség és a közforrások hatékonysága egyaránt arra hív, hogy a végletes nyomort és a szegénység újrateremtését megakadályozzuk. Erre nincs jobb mód, mint a minden felnőttnek feltétel nélkül járó alapjövedelem. Az alapjövedelem a mai modellszámítások szerint havi ötvenezer forint lehet.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
