Egy ünnepnap metamorfózisai

2013. október 22. 20:26

Nemzeti ünnep napján pártpolitikai tüntetést tartani: szentségtörés.

2013. október 22. 20:26
Ugró Miklós
MNO

Ez a szélsőséges gyakorlat a másik oldalon is túlzó reakciókat váltott ki. Akik egykor nemcsak vitatkoztak vagy bizottságokat alakítottak, hanem a barikádokon harcoltak, 1990 után hamar egymás ellen fordultak. Akik a harc, majd a börtön nyomorúságában testvérként álltak a másik mellett, ünnepelni már nem tudtak együtt. A több évtizedes elnyomottság és nélkülözés után nemcsak azt tapasztalták, hogy ismét háttérbe akarják szorítani őket, hanem azt is, hogy kétes alakok ólálkodnak köröttük, akik olykor okkal, gyakran ok nélkül részt követeltek maguknak a hajdani dicsőségből és az esedékes, vékonyan csordogáló anyagi kárpótlásból is. Az öreg harcosok csalódottak voltak, és bizalmatlanok, szervezeteik, összejöveteleik, kongresszusaik csak úgy zengtek a veszekedésektől.

Az ünnep nemcsak megemlékezés volt, nemcsak főhajtás, hanem tiltakozás is. Tiltakozás az ’56 szellemét meghamisító, leszűkítő, kirekesztő értelmezések, örökségét kisajátító törekvések ellen. Az ellenérzésekkel teli hozzáállás mozgalmasabbá tette az ünnepet, de rombolta méltóságát. Az új évezred elején a viták lecsendesültek, ám az ötvenedik évfordulón a balliberális hatalom még egyszer bosszút állt, s újra meggyalázta 1956 emlékét. Az a 2006-os trauma lassan beépül az október 23-i ünnepi liturgiába. Nem csupán a forradalomról és szabadságharcról emlékezünk meg, hanem annak ötvenedik évfordulójáról is. Ez is egyfajta hungarikum. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy az ünnep szavunk gyöke, ahogy az egyház vagy üdvösség szavunké, a szent jelentésű id-, üd-, azaz eredeti jelentése szerint üd(v)-nap, szentnap. A nemzeti ünnep a nemzet megszentelt napja. Megszentelt, mert a megemlékezésünk tárgya örök érvényű értékeket őriz és közvetít nekünk, s megszentelt azért, mert mi tisztelettel és kegyelettel adózunk neki. Nem kell vallásosnak – csak valóban európainak – lenni ahhoz, hogy ezt megértsük, elfogadjuk és tiszteletben tartsuk. S akkor azt is belátjuk, hogy nemzeti ünnep napján pártpolitikai tüntetést tartani: szentségtörés.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jégecet
2013. október 23. 13:54
Nem, nem annyi. 1xűen 2/3-os többséget jelent a parlamentben. A nemszavazókat a demograta ballib matek szereti magukhoz számítani.
nimród
2013. október 23. 10:14
Becsülöm Ugró Miklóst és kedvelem az írásait. De most nem értek egyet vele. Pontosabban: elvben igen, de a jelenlegi helyzetben nem. Úgy vélem, a napi politikától "mentesített" ünneplés jelenleg nem lehetséges. Van, aki talán úgy véli, erre a napra "fegyverszünetet" kellett volna kötni. De miután október 23-a nem karácsony, nem családi ünnep, hanem tömegek utcára vonulásával járó nemzeti ünnep, mindenképpen megjelenne a vetélkedés, a kölcsönös ellenszenv. Vagyis a "béke" hazug béke lenne. Akkor már jobb az őszinte beszéd. Kétségtelen, hogy például az első világháború idején, többször előfordult a frontokon spontán fegyverszünet, a katonák "barátkozása". De tudjuk, hogy a polgárháborúban sokkal nagyobb a kölcsönös gyűlölet, mint a nemzetek közöttiben. És nálunk sajnos hideg polgárháború folyik. Hogy ki ezért a felelős? Nyilván mindkét oldalnak van benne felelőssége. A kérdés a mérték. Nem tagadva személyes elfogultságomat, én úgy látom, nagyobb az ellenzék felelőssége. Mert a 2010-es választás napjától kezdve mindent megtett a kormány lejáratására, gátlástalan rágalmazással, külföldi támogatást is igénybe véve hozzá. (Ezt sokan hazaárulásnak minősítik.) A rágalmazás az óta folyik, sőt erősödik. Kétségtelen, hogy a Fidesz és a kormány rendkívül gyorsan, az ellenzéket lényegében negligálva, fogott hozzá az ország gyökeres átalakításához. Nyilvánvaló azonban, hogy amennyiben komoly és időigényes egyeztetésekbe fog, az ellenzék az összes reformot megakadályozza. A konkrét helyzetet illetően is az ellenzék oldalán látom a nagyobb felelősséget. Régóta tervezték október 23-ra a "kormányt döntő" koalíció hivatalos színre lépését. Ráadásul az utóbbi hetek eseményei, például a "szobordöntés", egyfajta provokációnak tekinthetők. A kormány oldal ezekre természetesen reagál. Vagyis a hideg polgárháború nem enyhül. Kétségtelen, hogy mindez nagy károkat okoz az országnak. Mégis naivitás volna kölcsönös megbékélésben reménykedni. Az ma lehetetlen. A választópolgároknak kell dönteni. A magam részéről bízom benne, hogy jól döntenek. A döntést a vesztes félnek el kell fogadnia. A győztesnek pedig békejobbot kell nyújtania, és gesztusokat kell tennie. Ha nem így lesz, belepusztulhat az ország.
mustármag
2013. október 23. 08:37
Az emeszpéseknek nem ünnep. Legszívesebben lövetnének.
silvester
2013. október 23. 06:46
Bezzeg akkor az elvtarsak, meg az egerlyukba is bebujtak volna .Csak akkor valtak batrakka mikor kadar a janosa behivta a ruszkikat.Azok a regi es mai elvtarsaik a Magyarsag aruloi,ezek hazatlan kutyak.Sajnos meg most is vannak beloluk eleg sokan,de elobb-utobb kiverjuk oket innen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!