„Lehet ugyan arról vitatkozni, hogy érdemben mennyire fogja előrelendíteni a székelyföldi autonómia ügyét a székely menet, de a szervezők remekül dolgoztak. Óriási tömeg foglalt állást látványosan a régió autonómiája mellett. Vajon miért ne sikerülhetne Szlovákiában is komoly megmozdulást összehozni és mik a járható utak? (...)
Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időkben tapasztalható helyi, civil megmozdulásokra nem a tömeges jelleg, hanem a szervezettség és – esetenként – az új, szokatlan ötletek felvonultatása a jellemző. A matricázás, vagy a hétvégi peredi táblacsere, a mécsesek égetése a román nagykövetségnél túlmutattak a demonstrációk hagyományos jellegén, és újszerűen hatottak. Megjegyzendő, az erdélyi tüntetés lényege éppen abban rejlik, hogy sikerült kombinálni az újszerűséget a tömeggel. A »hagyományos«, több ezres szabadtéri tüntetést váltották élőláncra – előbbire nem biztos, hogy felkapja a fejét a média, utóbbira sokkal inkább. Az erdélyiektől pontosan a hatékonyság és az újszerűség kombinációját lehet eltanulni.”