A Fidesz jogi köntösbe öltözteti a magántulajdon célzott elrablásának, majd a politikailag közelállók számára történő újraelosztásának célzó elképzeléseit.
„A Fidesz-kormányzat államosítási törekvéseinek nincs határa. Ez a felismerés már megszületett a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának einstandolásakor, amikor - a nyugdíjak megmentésére hivatkozva - nyilvánvalóvá vált, hogy hárommillió munkavállaló megtakarítására tette rá a kezét a magatartásával a szocialista központosítást felidéző »a kétharmad«. A kormánypárti szövetséget elvtelenül kiszolgáló klientúra rokoni és baráti köre arra hivatkozva jutott termelőföldhöz, hogy ezáltal a családi gazdaságok létjogosultságát kívánták megerősíteni, és így magyar kézbe kerülhetett a magyar föld. Ezt követte a trafikkoncessziók szétosztása. Egy évtizedek óta jól működő kiskereskedelmi hálózat felszámolása, és a leplezetlenül pártszimpátia szerinti újraelosztása, koncessziós pályázatoknak álcázott beadványok révén. Ráadásként a nyertesek számára kedvezőbb paraméterek szerinti újraszabályozta a feltételeket a kétharmad. A magántulajdon elleni durva támadás újabb állomása volt a mintegy százezer vidéki polgár tulajdonában lévő 105 takarékszövetkezet önállóságának felszámolása, amelyet a tavaly radikális intézkedések nyomán megszüntetett elektronikus játékkaszinók engedélyeinek újra kiosztása követ, egy töredékére szűkített, meghívott kör részére. Ezúttal már a nyilvános pályázati kiírás látszatára sem adott a kormányzat.
Az államosítási láz fokozódik. A Fidesz jogi köntösbe öltözteti a magántulajdon célzott elrablásának, majd a politikailag közelállók számára történő újraelosztásának célzó elképzeléseit. Lassan már felsorolni is lehetetlen mindazt a piacgazdaságok alkotmányaiba, köztük a már a jelenlegi kétharmad által kodifikált alaptörvénybe is ütköző jogszerűtlenségeket, amelyek az elmúlt bő három esztendőben lezajlottak.”