A teljesítmények titkai

„A kormány óriásplakátokon igyekszik bebizonyítani, hogy Magyarország jobban teljesít. Szó se róla, valóban ránk férne már, hogy megálljunk azon a lepusztulási lejtőn, amelyen igen régóta csúszunk lefelé, és végre tartósan felfelé kapaszkodjunk. Ám azok között a meglehetősen zilált viszonyok között, amelyekben a politikai kommunikációnk »verbális polgárháborúja« zajlik, már a legelemibb dolgok is megkérdőjeleződnek.

No, de mielőtt állást foglalnánk az említett plakát ügyében, meg kellene határozni az állítás minde szavának értelmét. Először is nem olyan egyszerű eldönteni, hogy »ki« az a Magyarország, aki jobban teljesít, azaz ki az alany. Ma ugyanis a magyar államhatárok között több társadalom létezik, és ennek egyik drámai kísérője a »verbális polgárháború« is. Aztán lássuk be azt is, hogy nem olyan egyszerű a teljesítmény, a »jobban teljesítés« pontos meghatározása sem. Az elmúlt huszonhárom év során, amióta a versengő pártok által teremtett politikai térben élünk, folyamatosan tanúi lehetünk egy sajátos jelenségnek. Ez abban ölt testet, hogy a mindenkori kormány mindig azt állítja, hogy jól mennek a dolgok az országban, tehát, hogy az ország jobban teljesít. Esetleg szerényen hozzáteszi, hogy azért mennek jól, mert ő kormányoz. A mindenkori ellenzék pedig mindig úgy véli, hogy az ország szörnyen rossz állapotban van. És persze hozzáteszi, hogy azért, mert »ezek« kormányoznak.

Vegyük észre, hogy valójában mindkét álláspont mögött ugyanaz az előfeltevés húzódik meg, történetesen az, hogy a kormányok mindenhatók. Vagyis azt feltételezzük, hogy az ország helyzete egyedül és kizárólag attól függ, ki kormányozza. Nem tagadva persze a kormányzás szerepének jelentőségét, azt aligha gondolhatjuk komolyan, hogy függvényszerű kapcsolat van a kormány és az ország teljesítménye között. Népünk például hatalmas áldozatokkal építette újjá Magyarországot a háború után, ezt azonban talán mégsem kellene az akkor fennálló rezsim teljesítményének tekinteni. Népesedési értelemben például az ország összehasonlíthatatlanul »jobban teljesített« az ötvenes évek során, de vajon ez azt jelenti-e, hogy ez az akkori kormányok személyes teljesítménye?”