Brit aggályok – és mítoszok

„Tény az, hogy az Egyesült Királyság már eddig is indokolatlanul szigorú formában korlátozta migráns dolgozók jogait, megsértve olyan szabályokat, amelyeket az EU-tagországok együtt alakítottak ki, a brit kormány egyetértésével. Ilyen esetben az Európai Bizottság kötelessége, hogy megvédje ezen dolgozók jogait, mint ahogy más országokban megvédi az ott dolgozó brit állampolgárokét is. Mi több, a Bizottság hamarosan újabb irányelvet fogad el azért, hogy a tagországokban a migráns munkavállalók jogai jobban érvényesíthetők legyenek.

Lehet persze úgy is felfogni a dolgot, hogy az élősködő balkániakról szóló panelek funkciója egyszerűen annyi, hogy elterelje a figyelmet ilyen-olyan bonyodalmakról, kormányzati kudarcokról. Hasonló fogásokkal mások is élnek. Ezzel azonban az ügy nem intézhető el. A segélyturizmus rémképével fenyegető retorika nem kockázatmentes. Táptalaját jelentheti ugyanis a különféle idegengyűlölő tendenciáknak, felbiztathat és igazolhat szélsőséges, akár erőszakos szereplőket, cselekedeteket.

Nem kétséges, hogy Angliában a jelenlegi anti-EU érzület az eurózóna elhúzódó válságából is táplálkozik. Mondják most sokan: nagyon helyes volt húsz évvel ezelőtt kiugrani a szorosabb monetáris integrációból, ennek a britek előnyét látták a 90-es években is és a mostani válság idején is. Ez azonban tipikus féligazság csak. Igaz az, hogy Thatcher idején a britek meggondolatlanul, megfelelő előkészítés nélkül csatlakoztak az akkori árfolyam-mechanizmushoz, és annak felbomlása 92-93-ban nekik is enyhülést hozott.

Az azonban már nem igaz, hogy ez a tapasztalat a brit gazdasági modell felsőbbrendűségét bizonyítaná. Az Egyesült Királyságnak sok tanulnivalója lenne a kontinentális, és elsősorban a német gazdasági modelltől. Nemrég még a CBI vezetője is úgy nyilatkozott: hiányzik egy Mittelstand Angliának, és ebben sok igazság van. Például a szakképzés és a szociális párbeszéd kontinentális formáinak tanulmányozása, lehetőség szerint átvétele sok előnnyel járhatna, kiegyensúlyozottabb gazdasági – és társadalmi – fejlődést eredményezhetne Nagy-Britanniában is.”