Mi történik, ha egy univerzális hímtagexpanderrel, egy pornós pózokban körbefotózott hatvanas, pocakos férfivel, és Hitler kedvenc filmrendezőjének munkáival egyszerre találkozunk? A válasz: semmi.
„»A bemutatott művek némelyike nyíltan szexuális tartalmú, javasoljuk, hogy fiatalkorúak a kiállítást felnőtt kíséretével látogassák.«
Ezt mi is javasoljuk, a figyelmeztetés ellenére azonban nem kell attól tartanunk, hogy hard core pornóval, bántó szexualitással, vagy szado-mazo jelenetekkel kell szembenéznünk a Ludwig Múzeum A meztelen férfi című kiállításán. A pénisz ugyan nem marad tabu, de ezt a legális kukkolást voyeuröknek nem ajánljuk. Valószínűleg csalódnának. A kiállítás újra osztja a szerepeket: a tekintet tárgyai most nem a nők, hanem a férfiak.
Az élmény érdekes, de a fotókat, festményeket, installációkat és videókat végignézve nem kezdünk szexuális fantáziálásba, nem háborodunk fel, és nem kapunk sokkot (az alacsonyabb ingerküszöbűek persze szívesen elkerülik a húsába aggatott kampókon lógó meztelen férfi performanszáról készült videót). A látogatókat elnézve a komoly érdeklődés mellett inkább az általános iskolás összekuncogás a jellemző.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
