Pápaság a hit jegyében

„– Mit tart a legfontosabbnak XVI. Benedek pápa tanításában?

– Fontos tanúságtétele volt az is, hogy újra és újra fölhívta a figyelmet a központi kérdésekre, tehát a hangsúlyokat érdemes figyelni a tanításában és a munkásságában. Nem véletlen, hogy pápaként sem hagyta abba a hittudósi munkát, hanem háromkötetes könyvet adott ki a Názáreti Jézusról. Mert sokféle téma lehet a hitben, de központi kérdés csak egy van: Jézus Krisztus, mert ezen áll vagy bukik az egész kereszténység. A reményünk forrása nem valamilyen elmélet vagy filozófiai következtetés, hanem Jézus Krisztus személye és a vele való kapcsolat. Az egész új evangelizáció tulajdonképpen erről szól: kapcsolatba kell hoznunk az embereket Jézus Krisztussal. Ez a cél nem csupán valami elméletnek a terjesztése. Azt hiszem, Benedek pápa olyan hangsúlyokat helyezett el, amelyek hosszú időre eligazítanak. Köztük az, hogy teológiai gondolkodásunknak és lelkipásztori munkánknak a lényegre kell irányulnia. Számos részletben lehetnek esztétikai élmények, gyönyörűségek, de a lényegnek a hangsúlyozása a mai kor parancsa. A szinódusok tematikája is nagyon figyelemreméltó volt. Benedek pápa folytatta, megtartotta az elődje által meghirdetett szinódust, majd az isteni igéről volt egy nagy szinódus, amely pápaságának szép mozzanata volt, hiszen a hit tárgya az Isten igéje. Istennek hisszük el azt, ami a hitünk igazsága, és e tekintetben a szinódus utáni apostoli buzdítás is maradandó dokumentuma annak, hogyan tudta ő egyrészt serkenteni és segíteni a püspököket, a világegyházat abban, hogy megfogalmazza a hitét, másrészt pedig pápai tekintéllyel összefoglalni és erővel továbbadni azt.”