Miért éppen Magyarország?

2013. január 08. 21:41

Úgy tűnik, ha egy posztkommunista kormánynak lehetősége van rá, visszaél hatalmával, nekitámad a független intézményeknek, fenyegeti a sajtószabadságot, sutba dobja az alkotmányosságot Bakutól Budapestig.

2013. január 08. 21:41
Labanino Rafael
NOL

„Sokan próbálnak választ találni arra, hogy miért éppen Magyarországon következett be autoriter (fél) fordulat. Vannak, akik azt mondják, hogy Magyarországon a politikai kultúra alapvetően különbözik a sikeresebb közép- és kelet-európai országokétól, inkább hasonlít a balkánihoz. Ez magyarázza a régiótól való gazdasági leszakadást és a Fidesz politikáját. Ezt nem tartom sem kielégítő, sem helyes megállapításnak. Először is, Magyarország sokáig sokkal sikeresebb volt, mint a régióbeli országok. Másrészt mind Lengyelországban, mind Szlovákiában is erősen jelen van a populizmus és a nacionalizmus a politikában. (...)

Miben különbözik Magyarország a leginkább a többi uniós posztkommunista országtól? Magyarországon sokkal stabilabb politikai rendszer jött létre, mint máshol. A pártrendszerek stabilitását mérő ún. pártrendszer-intézményesülési index Magyarországon 1990 és 2006 között 77,8% volt, míg Csehországban csupán 55,6%, Lengyelországban 46,2% és Szlovákiában csupán 33,3%. Magyarországon minden kormánynak stabil többsége volt, nem voltak előrehozott választások, még egy miniszterelnök lemondása vagy halála esetén is az adott többség egyszerűen új kormányt állított, ami inkább a szabályt erősítő kivétel a régióban. Ez a rendkívüli stabilitás leginkább a régió legkevésbé arányos választási rendszerével, és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének együttes meglétével, valamint a kormánytól és a parlamenti többségtől független, közvetlen választói felhatalmazással rendelkező intézmények hiányával magyarázható. Ezen tényezők mindegyikére külön-külön több posztkommunista EU-tagállamban is találunk példát, együtt azonban csak Magyarországon vannak jelen.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tarackos
2013. január 09. 10:00
Bármilyen jó intézményrendszert ki lehet játszani ha ez a cél. Megfordítva, még egy kevésbé jó intézményrendszer esetében sem kötelező visszaélni a felhatalmazással ld. az alkesz pufajkás esetét. Hitvány emberek bármit kijátszanak. Ez van most...
Sándor
2013. január 09. 08:30
Magyarország sokáig sokkal sikeresebb volt, mint a régióbeli országok. és jöttek a kommunisták!!
Next adósság
2013. január 09. 08:16
Bauer Tamás: volt SZDSZ képviselő, korábban MSZMP tag, az utóbbi időben Gyurcsány Ferencnek tanácsokat ad. Apja: dr. Bauer Miklós ÁVH-s tiszt. Anyja: Bauer Miklósné ÁVH-s tiszt. Pető Iván: SZDSZ parlamenti képviselő, ál-rendszerváltó. Apja: Pető László ÁVH-s tiszt, munkásőr parancsnok. Anyja: Pető Lászlóné ÁVH-s tiszt, munkásőr Gerendás Péter: Herényi Károly MDF-képviselő veje. Apja: Gerendás Iván ÁVH-s százados Zentai György: korábban rendőrtiszt, újabban menedzser iroda tulajdonos. Apja: Zentai Dénes ÁVH-s tiszt Stumpf István: FIDESZ- kormány kancellária-minisztere, MSZMP delegáltként részt vett a kerekasztal tárgyalásokon. Apósa: dr. Horváth István ál-rendszerváltás előtti belügyminiszter Keleti György: MSZP-s képviselő, korábban honvédelmi miniszter. Apja: Keleti Ferenc MDP központi vezetőség adminisztratív osztályának vezetője a Rákosi-korszakban Vajda Péter: ÁVH-s tiszt, majd ügynök, jelenleg Szilvássy György titokminiszter sajtófőnöke Szántó András: SYMA csarnok tulajdonosa. Apja: Szántó György ÁVH-s százados Gadó János: Szombat c. lap főszerkesztője. Apja: Gadó György ügynökmúltja miatt kénytelen volt lemondani parlamenti képviselőségéről. Nagyapja: Gadó István '45 utáni katonai vérbíró Drukker György energetikai biztos. Apja: Drukker Tibor, Könyvterjesztő Vállalat vezérigazgatója, majd a Cionista Szövetség elnöke. Anyja: Drukker Tiborné rendőr alezredes, BM útlevélosztály egykori teljhatalmú vezetője Juszt László: az újságíró iskolát Bulgáriában végezte. Apja: dr. Juszt Lajos egészségügyi államtitkár a Kádár-rendszerben, rövid ideig beosztottja volt Medgyessy Péter (D-209) miniszterelnök Eörsy Mátyás: ügyvéd. Apja: Eörsy Gyula Rákosi- és Kádár-rendszerben Igazságügy Minisztérium Kodifikációs Osztályának vezetője Ifj. dr. Bárd Károly: Antall-kormány államtitkára. Apja: dr. Bárd Károly ÁVH-s tiszt Simor András: Magyar Nemzeti Bank elnökeApja: Simor János építőipari-miniszter helyettes a Kádár-rendszerben Elbert Gábor: korábbi sport államtitkár, MLSZ főtitkár. Apja: Elbert György rendszerváltásig a Sporthivatal belügyi összekötője Vásárhelyi Mária: szociológus ("nemzetgyűlölő") Vásárhelyi Júlia, Vásárhelyi István: az Állami Vagyonkezelő ügyvezető igazgatója. Apjuk: Vásárhelyi Miklós, a Soros Alapítvány helytartója Borsi László ingatlanszakértő; korábban államtitkár a Gyurcsány-kormány Fészekrakó Programjában. Apja: dr. Borsi Emil a rosszemlékű egykori Pártfőiskola igazgatója Földes György: MTA Politikatörténeti Intézet igazgatója. Apja: Földes László, a Kádár-rendszer belügyminiszter helyettese, a Munkásőrség alapítója, állítólag '56-ban ő lövetett az FVM tetejéről Ifj. Apró Antal korábbi titkosszolgálati vezető. Testvére: Apró Piroska, Dobrev Klára mamája. Vején (Gyurcsány Ferenc) keresztül naponta részese az országban történteknek. Niklai Ákos: Magyar Turizmus RT igazgatója. Apósa: Fekete János a Magyar Nemzeti Bank örökös alelnöke, a nemzet megnyomorítója Ungár Klára: SZDSZ képviselőApja: Ungár Lajos katonai elhárító, munkásőr parancsnok, hosszú éveken keresztül a MAZSIHSZ alkalmazottja Schmidt Mária: A MAZSIHISZ pénzén korábban a jeruzsálemi egyetem hallgatója, ma a Terror Háza Múzeum igazgatója, Ungár Klára sógornője, Ungár Lajos menye, aki a Terror Házában a szégyenfalra nem volt hajlandó engedélyezni apósa fényképének kitételét Havas Szófia: MSZP képviselő, 56-os forradalom tagadója. Nagybátyja: Horn Gyula a pufajkás miniszterelnök Király Júlia: Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettes. Apja: Király István országgyűlési képviselő a Kádár-rendszerben (Nemzeti Hirháló cikke 2009)" Labaninó, ezekre a posztkommunistákra gondolsz é? Hümm!
Sándor
2013. január 09. 08:05
„Magyarország sokáig sokkal sikeresebb volt, mint a régióbeli országok” "Egészen pontosan 1999-2002 között igen jól kimutathatóan, majd jött a lusztrációs törvény hiányából fakadó probléma: az MSZP-SZDSZ és Medgyessy, Gyurcsány, és a fél MSZMP-s KISZ-es brancs..."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!