Megsemmisítené a „liberális fasizmust” a grúz kormányfő
Kobakhidze élesen támadta a kormányellenes tüntetéseket.
Amikor Balog Zoltán azt mondja, a tiltakozások mögött külső tényezők állnak, a hallgatók autonóm szerveződésének lehetőségét és jogosultságát vonja kétségbe.
„A hallgatók és a gimnazisták egyöntetűen fogadták el a 6 pontot. Kósa Lajos és Balog Zoltán szerint a tiltakozások okafogyottá váltak, mert a diákok követelései egy pont kivételével teljesültek. Ez azonban nem igaz.
A diákok követelték a köz- és felsőoktatás átfogó reformját. Ami most zajlik, az nem reform. Egy kétperces videóüzenet, az utána történő miniszteri kapkodás és a hirtelen elfogadott törvénymódosítás nem megoldás a felsőoktatás problémáira. Továbbra is követeljük a valódi, széleskörű egyeztetésen alapuló, az érintettek bevonásával történő átlátható és előrelátható reformot. Ez nem csupán a hallgatók és az oktatók, hanem a szakszervezetek és a Rektori Konferencia célja is.
A diákok követelték, hogy államilag finanszírozott képzésben legalább 44 000 hallgató kezdhesse meg tanulmányait a 2013-2014-es tanévben. Balog Zoltán bejelentése szerint 40 000 hallgató férhet be az államilag finanszírozott keretbe. A keretszámok eltörlése további bizonytalanságot eredményez, mert nem látható, hányan és milyen formában kezdhetik meg tanulmányaikat az egyes szakokon. A kormány tehát valójában a keretszámokról a ponthatárok meghatározásával fog dönteni. A rendszer nem felülről nyitott, hanem felülről irányított. Követelünk egy kiszámítható állami ösztöndíjrendszert.
A diákok követelték a forráskivonás leállítását és az elvonások kompenzálását. Ehhez képest újabb forráskivonásokat jelentettek be, forrásbevonásról pedig szó sem esett. Pénzelvonással reformot sem megalapozni, sem végrehajtani nem lehet. Az oktatásra fordított pénz befektetés a jövőbe. Továbbra is követeljük az elvonások kompenzálását, és a felsőoktatás ésszerű, arányos finanszírozását.
A diákok követelték a hallgatói szerződés eltörlését. A hallgató szerződés azonban továbbra is a kormányzat oktatáspolitikai koncepciójának része. Európában egyedül Fehéroroszországban létezik a röghöz kötést ezen formája. Ez a szerződés korlátozza a munkaerő szabad áramlását, ezért alapvető európai uniós szabadságjogot korlátoz. Továbbra is követeljük a hallgatói szerződés eltörlését, és a megkötött szerződések semmissé nyilvánítását.
A diákok követelték az egyetemi autonómia tiszteletben tartását. Ennek része gazdasági döntésekbe való be nem avatkozás is. A kancellárok kinevezése az egyetemek élére, és rajtuk keresztül a kormány által vezérelt leépítések végrehajtása továbbra is az egyetemi autonómia megcsúfolása. Követeljük, hogy ne nevezzenek ki kancellárokat, és követeljük az egyetemi autonómia biztosítását.
A diákok követelték, hogy az átfogó reform biztosítsa, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. A társadalmi mobilitás nem egyszerűsíthető le a keretszám-kérdésre. Az esélyegyenlőség biztosítására egy, a mostaninál igazságosabb szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszert követelünk.
Amikor Balog Zoltán azt mondja, a tiltakozások mögött külső tényezők állnak, a hallgatók autonóm szerveződésének lehetőségét és jogosultságát vonja kétségbe. Amikor azt állítja, hogy a Hallgatói Hálózat képviselője azért ment el a tárgyalásra, hogy az meghiúsuljon, vádaskodik. A miniszter a hallgatók követeléseinek valódi figyelembevételére való hajlandóság nélkül ült le a tárgyalóasztalhoz. A kormányzati kommunikáció továbbra is leegyszerűsíti a helyzetet. Az elhangzott vállalások mögött garancia és koncepció sincs. Amíg a hallgatók követelései nem teljesülnek, a tiltakozásokat tovább folytatjuk.”